Zrínyi, a szigeti hős

Pálffy Lajos - 2020. július 14. 10:00

Zrínyi Miklósról, aki IV. volt a horvát család Miklósai között, két cikket is kell készíteni. Az elsőben felemelkedését taglaljuk, aztán pedig hősies halálát Szigetvár védelmében. Amely várat egyébként egyszer már felmentett a török ostrom alól.

A jeles família a még jelesebb Subicsoktól származtatja magát, Zrin váráról pedig a nevét, amit pedig Nagy Lajos királyunk adományozott jó szívvel nekik. Aztán sok vitézséggel és ügyes házasságokkal egyre gyarapodott a család és a birtok, így nősülhettek be a dúsgazdag Kordáviai családba is, és feltételezhető, hogy az 1508 körül Zrin várában született Miklós Kordáviai Károly, a horvát-szlavón bán nagybácsi udvarában pallérozódhatott hadi és politikai tudományokból. 1524-ben pedig a török déli előrenyomulása miatt az üres zsebű II. Lajos helyett Habsburg Ferdinánd ausztriai főhercegnél kerestek oltalmat. De azért Zrínyi Mihály nevű bátyja mégis Mohácsnál halt meg, így öccsével, Jánossal vitték tovább a nevet. Zrin várát aztán 1577-ben foglalta el a török és benne is ült 1688-ig. A Zrínyiek már jóval korábban birtokszerző harcokat folytattak a János király pártján álló Török Bálinttal, de Erdődy Simon zágrábi püspökkel is, akinek szolgái aztán egy csetepatéban megölik Zrínyi Jánost is.

Így aztán Miklós egyedül marad a család élén, de meg meri tenni azt, hogy 1534-ben, apja halálával felmondja a török felé az adózást. Sőt, folyamatosan támadja a már elfoglalt területeket, és Bécs felé a hűségét azzal is bizonyítja, hogy megöli a Ferdinándtól János királyhoz és a törökhöz pártoló Hans Katzianert, aki Horvátországot és Szlavóniát is át akarta játszani az oszmánok kezére. Eme érdemek után megnyílik számára a bécsi udvar is, Ferdinánd pedig neki adja a hatalmas Korbáviai-örökséget. Így egycsapásra az ország egyik leggazdagabb embere lett, 1542-ben pedig Buda sikertelen ostroma idején a pesti oldalon 400 lovasával kisegíti a megszorult magyar és császári erőket. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ez év karácsonyán, 34 évesen megkapja Ferdinándtól a horvát-szlavón báni kinevezést. De pénzt nem nagyon tud küldeni Bécs, így Zrínyi saját birtokainak jövedelméből kényszerül fizetni katonáit. Erre megy rá felesége, Frangepán Katalin hozománya is, végül 1546-ban már 50 000 arannyal tartozik neki Bécs, ekkor kapja meg a hatalmas muraközi birtokot Csáktornya központtal. Ahol aztán Miklós gróf előrelátóan be is rendezi birtokainak központját, a leírások szerint igazi reneszánsz udvartartással.

De közben a török sem tétlenkedik, Körös vármegye lassan teljes egészében a kezébe kerül, s folytatódik a déli előrenyomulás. Miközben Zrínyi Magyarországon kénytelen harcolni 1556-ban a Szigetvárt ostromló Ali budai pasa ellen. Kieszeli, hogy az előző évben elesett Babócsa ostromával megosztja a Sziget alatti erőket, és számítása be is jön. Babócsát elfoglalja, a szigetiek, Horváth Márk kapitány pedig az ostrom szünetében kijavítják a falakat és széthányják a török sáncait. Így Ali kénytelen elvonulni, de délen egyre rosszabb a helyzet. Ezért aztán Zrínyi lemond a báni hivatalról, 1557-ben még nyugatabbra, a Vas vármegyei Monyorókerék várába teszi át birtokközpontját. Ferdinánd előbb a kassai főkapitányságot, majd a tárnokmesterséget is felajánlja neki. Ő pedig tanulva a korábbiakból az utóbbit választja, de nem sokáig örülhet a viszonylagos békének.

Borító: A hőstett képeslapon (Csorba Győző Könyvtár PDM)