A tárogatós vár

Pálffy Lajos - 2020. február 19. 11:20

S ha már annyit emlegettük itt a tárogatót, akkor ideje ellátogatni Krasznahorka büszke várába is. Ami ugyan még a 2012-es nagy tűzvész nyomait viseli, de mint tudjuk, kettőszáz évvel korábban már egyszer leégett. Csak akkor villám csapott bele, nem cigarettázó gyerekek gyújtották rá a hegyoldalt.

Krasznahorka építését a Máriássy famíliához kötik, akik 1290-től, 1352-ig voltak itt birtokban. Aztán (vissza)jöttek a Bebekek, mert van olyan vélekedés is, hogy ez a 16. században Bebek Ferenc révén elhíresült család már korábban is a birtokában volt a helynek. A vár eredetmondája szerint az első Bebek egy szegény juhász volt, aki talált és a királynak adott egy szép drágakövet. Amiért cserébe csak hét dombot kért, hogy azokon aklokat építhessen. Ezekből az aklokól lettek aztán Krasznahorka, Berzéte, Torna, Pelsőc, Szádvár és Csetnek várai. Krasznahorkára az 1440-es években pedig megérkeztek Giskra huszitái is, és elvették a családtól a várat, amit végül Mátyás szerzett vissza ostrommal a Bebekeknek. A híres és hírhedt Ferenc (? – 1558) 1526 után előbb Ferdinánd vezéreként kétszer is legyőzte Zápolya királyt, majd mellé állott, aztán megint Habsburg-párti lett. S közben kassai főkapitányként fosztogatott, hamis pénzt veretett Krasznahorka várában is, de a török veszély miatt három ágyúbástyát is építettek ekkoriban a várhoz.

1558-ban aztán, miközben az Izabella királyné pártján lévő Erdélyt éppen a török segítségével próbálta megszerezni, János király özvegyének hívei meggyilkolták Gyulafehérváron. Krasznahorkát pedig 1566-ban Schwendi Lázár, I. Miksa hadvezére ostromolta meg az egy évvel korábban, János Zsigmond ellen indított hadjárat során. Királyi vár lett hát Krasznahorka, melynek hét év alatt hét kapitánya volt. Utolsónak Andrássy Pétert tette ide a bécsi király, aki úgy ügyeskedett, hogy végül a várat és környezetét is birtokul kapta. És át is építtette, ekkor kapott némi reneszánsz, kastélyos jelleget az erődítés. Aminek falain, bástyáin 1678-ban szólhatott először a kuruc tárogató, mikor is Thököly kezébe került. 1685-ig tanyáztak aztán a víg kurucok benne, az utolsó esztendőt már ostromgyűrűben töltve. A Rákóczi-szabadságharc idején öt Andrássy fivér állt kurucnak, csak Péter maradt Bécs hűségén. De jól is tette, mert miután 1710-ben a várat elhagyták a kurucok, az nem lett felrobbantva. Sőt, új, barokkos kapu épült hozzá, és 1766-ban a Dobogó bástyát kápolnává alakították át az Andrássyak.

A várat 1812-ig lakta a közben grófi ranghoz is jutó família, de felépült mellette a betléri kastélyuk is. 1883-ban pedig neves vendég érkezett a várba, Jókai Mór keresett helyszínt tervezett regényének. Így lett a Lőcsei fehér asszony révén közismert Krasznahorka, a könyv egyik szereplőjének, Andrássy-Serédy Zsófiának a múmiája a 2012-es tűzig a kápolnában volt üvegkoporsóban. Ide érkeztek a zarándokok a Krasznahorkai Szűz Mária kegyképéhez, amely nagy tiszteletnek örvend a környéken. A 2012-es tűz a fazsindelyes, száraz tetőn terjedt szét, így a vármúzeum gyűjteményének 90 százaléka megmenekült. Krasznahorka megnyitását 2021-re ígérik az illetékesek.

Borító: Művészi indíttatású fotón (Herman Ottó Múzeum CC BY-NC-ND)