A tollforgató báró és az ő kőasztala

Pálffy Lajos - 2021. október 13. 10:05

Az ötven éve halott irodalmár báróról, Kemény Jánosról is jó ha tud százból talán tíz ember. E sorok írója azon szerencsések közé tartozik, akik hallottak már korábban Marosvécsről, ama bizonyos kőasztalról. Még pedig úgy, hogy Édesapám a második világháború alatt járt ott.

És ha már Marosvécsre vezényelték, hát szabad idejében megnézte a kastélyt és annak kertjét is. Azt is lehet tudni, hogy az elszakított erdélyi magyar irodalom színe virágát összefogó Helikon kőasztala még mindig áll, csak új szoborral gyarapodott a kert, Wass Albert síremlékével. No de nézzük miért is fontos nekünk mindez, és ki is volt az a Kemény János báró. Aki az amerikai Pittsburgh városában született 1903-ban. Apja ugyanis összeveszett a családjával, és Amerikában keresett és talált némi szerencsét. No és feleséget Ida Berence Mitchell személyében, viszont fia, János születése után egy esztendővel meghalt. Így az ifjú feleségnek ott kellett hagynia az amerikai otthont, Erdélybe utaztak tehát, ahol Jánost leginkább a nagypapa nevelte, míg anyja nevelő- és társalkodónőként szerzett egy kevés pénzt. Ami nem vetette fel őket a kezdeti időben, de János taníttatására az ért futotta.

Az Erdélyi Szépmíves Céh, a Helikon kiadójának sátra előtt, jobbról (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

A kolozsvári unitáriusoknál érettségizett 1921-ben, de előtte már írogatott a reformátusok iskolaújságjába. Első versei még ekkoriban jelentek meg, aztán még az érettségi évében el is indította az Előre című irodalmi lapot. Miközben családja kérésére Bécsbe utazott, és beiratkozott az egyetem erdőmérnöki karára is. Aztán két esztendő múlva egy csapásra megváltozott minden, amikor egy gyermektelen rokon után megörökölte Marosvécset, a várból kialakított kastélyt és a hozzá tartozó birtokokat. Mármint azokat, amiket a román állam meghagyott, mert mi sem volt természetesebb akkoriban, mint az, hogy inkább a magyar birtokokat államosították Bukarestben. Otthagyva Bécset, haza is költözik, majd szerelemből meg is házasodik, Augusta Pattont, egy Görögországban dolgozó archeológus lányát veszi feleségül. Aki aztán hat gyereket szül számára, ő pedig 1923 júniusában létrehozza a Helikon csoportosulást az erdélyi magyar nyelvű irodalom támogatására.

A csapatnak Áprily Lajostól Wass Albertig számos meghatározó tagja volt, az 1936-tól meginduló folyóiratát Kós Károly szerkesztette kezdetben. Kemény báró ezen túl a vásárhelyi Thália Magyar Színházi Rt.-t is vezette, majd a „kis magyar időben”, 1941 és 1944 között a kolozsvári magyar nemzeti színház főigazgatója is volt. Hogy aztán 1945-től a színészképző könyvtárosaként és az Új élet című lap színházi rovatának szerzőjeként éljen tovább. És járja a havasokat, mert azokat Wass Alberttel együtt nagyon szerette, hegyeit, embereit novelláiban, elbeszéléseiben is megrajzolta. Ezekből vagy fél tucat kötete is megjelent, de legalább ugyanennyi regényt is írt, jórészt e témában. S a verseskötetek mellett született két színpadi műve is, mindezeket, és őt pedig mára jórészt elfelejtette még jórészt a „szakma” is. Pedig jól, élvezetesen írt, aki Wass Albertet szereti olvasni, vegye csak le a polcról a báró úr könyveit is!

Borító: Báró Kemény János (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)