A történetíró és várépítő főkapitány

Pálffy Lajos - 2020. június 10. 12:17

Zay Ferenc uramról, aki aztán báró lett, egri kapitánykodása kapcsán írtunk. Őt váltotta Dobó István, mert Zayt a bécsi király, I. Ferdinánd a szolnoki vár építésével bízta meg. Jeles férfiú volt hát, a magyar hősök csarnokában a helye.

Születési évét tudjuk csak, 1498-ban látta meg a napvilágot nemesi családban. Arról, hogy aztán jó iskolákat végezhetett íráskészsége és nyelvismerete is tanúskodik. Előbbi a Nándorfehérvár elestéről szóló történeti munkájában jól látszik, az utóbbit meg alátámasztja az, hogy többször is volt Ferdinánd követe Isztambulban. A források szerint katonai pályafutása még Mohács előtt indult, ott küzdött az ország sorsát eldöntő ütközetben. Aztán a királyválasztásokkor Ferdinándot választotta, és a döntése a pályafutása szempontjából jónak bizonyult. Katonai erényeit a schmalkaldeni háborúban, 1546-ban és 1547-ben is megmutathatta, amikor V. Károly és Ferdinánd csapatai szálltak szembe a protestánssá lett német fejedelmekkel. Zay itt egy könnyűlovas csapatot vezetett, feladata valószínűleg az ellenség nyugtalanítása mellett az élelemszerzés, felderítés lehetett. De mindezt remekül oldotta meg, így aztán Ferdinánd meg is teszi az egri vár kapitányának 1550-ben.

Aztán mást gondol a bécsi király, mert többek tanácsára úgy dönt, várat építtet a még magyar kézen lévő Szolnokon, a Tisza és a Zagyva összefolyásánál. Afféle négyszögletes vízivár volt, 8-9 méter magas földfalakkal, de már kőből rakott óolasz bástyákkal. A két folyó, a másik két oldalon várárkok védték, az építkezést pedig a megye főispánjának is kinevezve Zay felügyelte, aki Balassa Jánost, majd utána Horváth Bertalant kapta meg társkapitánynak. Szolnok pedig szép nagy várrá nőtt, 4000 védőre lett tervezve és 8-8 ágyú torka ásított az ellenségre bástyáiról. 1551. szeptember 11-én aztán Zay, talán megunva a kőművesek lármáját, 300 lovassal és 100 puskás hajdúval megtámadja a már török kézen lévő Kalocsa palánkvárát. A védőket levágja, a palánkot lerontja, ahogyan az akkoriban volt szokás. Aztán még ősszel az uralkodó más feladatot ad neki, a dunai sajkás flottilla kapitánya lesz. (Szolnok aztán Nyáry Lőrinc és Pekry Gábor kapitányok alatt 1553. szeptember 4-én elesett. Pontosabban elmenekültek német zsoldos védői, ötven magyar maradt csak a várban, akik végül megadták magukat az iszonyú túlerőnek.)

Hogy Zay Ferenc mire jutott a naszádosokkal, azt nem tudni, de jól dolgozhatott, mert 1560. július elsejével bárói rangot kapott Ferdinándtól, amit leszármazottai is örököltek. Aztán nyolc évvel később már Miksa király nevezi ki Felső-Magyarország főkapitányának. Amit talán azzal érdemelt ki, hogy négy esztendővel korábban ő vezette a győztes hadadi csatát, amelyben a többször is oldalt váltó Balassa Menyhért oldalán legyőzik János Zsigmond erdélyi hadait. Zay pedig Balassával szemben sosem ingott meg Bécs szolgálatában, ezért aztán idősebb korában élvezheti pompás birtokainak jövedelmét, amiket még felesége, Garai Borbála hozott a házasságba, a jeles és gazdag bárói família sarja. Zay Ferenc a korban szokatlanul hosszú élet után 1570. október 10-én halt meg, majd a felvidéki Zayugrócon indult el utolsó útjára, ahol leszármazottjai 1945-ig birtokban maradtak.

Borító: Wikipédia