A Triglav II. Grado néven aztán az olaszokat szolgálta

Pálffy Lajos - 2020. december 7. 10:59

Az 1915. december 29-én Durazzónál elsüllyedt Triglav rombolót aztán újjáépítették Fiumében, a Danubius hajógyárban. Végül a rövid szolgálat után az olasz haditengerészetben szolgált, összesen tíz évet „élt”.

Volt valami szimbolikája annak, hogy a kudarcos durazzói akcióban elsüllyedt két rombolót egyrészt próbálták kiemelni, aztán pedig mikor ez csak részben sikerült, újjá építették a Triglavot és a Likát is. A Triglav II.-t néhány hónapos munka után 1917. február 24-én eresztették vízre, majd jött a felszerelés és a próbautak immár a háború miatt rövidre szabott ideje. Így aztán június elején már szolgálatba is állították a 82 méter hosszú, 7,8 méter széles, vegyestüzelésű kazánokkal felszerelt, 32,85 csomóval „száguldó” rombolót, melyen öt tiszt és 110 fős legénység szolgált. A Triglav II. orrát is magasra építették, ovális kéményei voltak és a rádió miatt nagyobb árbocok kerültek rá. A három ágú, 2,5 méteres hajócsavarok egy hamburgi üzemből érkeztek, de ezen esetben nem működött a híres német precizitás, hiszen a szolgálatba állítás után máris eldeformálódtak, cserére szorultak.

No de ezután már semmi sem akadályozta a rombolót abban, hogy tegye a kötelességét, Cattaróban kötött ki a Triglav II. is végül, ahonnan az Otrantói-szorost és az olasz partokat is támadta társaival együtt. Október 18-án és 19-én például egy ilyen bevetésen alaposan meg is bombázzák az antant repülői, novemberben és december folyamán viszont a Rimini és Ancona közötti Pesaro, Senigallia és Fano, majd a Velence feletti Cortelazzo településeket lövi gyorstüzelő ágyúiból sikerrel. Az utolsó háborús év januárjának közepén egy ilyen bevetésen egyszerre 12 repülőgép támadja, de valami csoda folytán nem találják el bombáikkal. Ugyanakkor február végén a Triglav II. ki is ment a tengerből egy pórul járt osztrák-magyar repülőgépet, majd április 22-ről 23-re virradóan megint csak az Otrantói-szorosban vitézkedik. Ez az utolsó nagyobb bevetése, de aztán egy neves utas is kerül még a fedélzetére. Szeptember 17-én Tisza Istvánt, a volt miniszterelnököt, mint homo regiust, IV. Károly küldöttjét fuvarozza Zárából Raguzán át Cattaróba, mikor is a tragikus sorsú politikus délszláv körútján az ottani nemzetiségekkel igyekezett szót érteni.

Tisza nem járt sikerrel, a horvátok, szerbek és bosnyákok már korábban az önállóság mellett döntöttek, a Nagy Háborút pedig a nemzetiségeink miatt is elveszítettük. A Triglav II. Grado néven az olaszokat szolgálta egészen 1937. szeptember 30-ig, amikor is kivonták a haditengerészet kötelékéből, majd darabokra bontották.

Borító: Torpedóromboló biztosító szerepben (MNL. Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhely CC BY-NC-ND)