A „tűzpasa”

Pálffy Lajos - 2022. március 24. 10:59

Nem lehetett egyszerű a „legnagyobb magyar” árnyékában felnőni és maradandót alkotni, de Széchenyi Ödönnek, a kisebbik fiúnak ez is sikerült. Éppen száz esztendeje, hogy távozott az árnyékvilágból a fővárosi, majd az isztambuli tűzoltóság megszervezője, parancsnoka, az egyetlen keresztény török pasa.

Amúgy bátyja, Béla (1837-1918) sem mindennapi pályát futott be, ő világutazó lett, Amerika meglátogatása után oroszlánra vadászott Algériában, majd India, Kína és Japán mellett eljutott Jávára, Borneóra és Thaiföldre is. Végül 1901 és 1918 között koronaőrként vigyázott nemzeti ereklyénkre. No de mi most a 100 esztendeje halott Ödön pályafutását nézzük inkább, aki Pozsonyban született 1839. december 14-én, és az iskolák után, 21 évesen költözött teli tervekkel Pest-Budára. Mivel maga is kitűnő hajós volt, hajósegyletet szervezett, utazási társaságot hozott volna létre, népszínház alapításán fáradozott, kertészeti társulatot és sakk-kört alapított, no és atyjához hasonlóan, Újpesten kivette a részét a hajógyártásból is. 1862-ben a londoni világkiállításon járván figyelt fel a brit fővárosban már 1833-tól működő hivatásos tűzoltóságra, olyannyira, hogy maga is beállt közéjük tanulni.

Már csak azért is, mert két esztendővel korábban, egy nagycenki tűzesetnél látta az oltás szervezetlenségét, ami miatt akkor nyolc ház le is égett. És 1863-ban megszervezte Pest-Budán az Önkéntes Tűzoltó Egyletet, és ő lett később a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség létrehozója és első elnöke is. 1870 februárjától pedig 12, fizetett tűzoltó élén hivatásos tűzoltóságot hozott létre a fővárosban, aminek Londonból hozatott lóvontatta tűzoltófecskendőt.

De a hajózást sem hanyagolta el közben, 1867 tavaszán, Folmann Alajossal (az Egyetértés Pest Hajósklub elnöke) és a Hableány nevű kis gőzösével, 43 napos út után megérkezett a párizsi világkiállításra a Duna – Majna – Rajna – Marne – Szajna vízi útvonalon. Amiért világkiállítási aranyérmet,  III. Napóleontól Becsületrendet kapott, a kikötésnél pedig maga Verne Gyula fogadta hősünket. Aki aztán gőzkompot is létesített volna a magyar fővárosban, de végül 1870-ben a Budavári Siklót valósította meg. Ugyanebben az esztendőben a jórészt fából épült Isztambulban járva részt vett egy óriási tűzvész oltásában, amelyben a brit követség mellett konzulátusok, színházak, érsekségi épületek semmisültek meg.

Így aztán 1874-ben, I. Abdulaziz szultán, miután megtekintette bemutatóját, az oroszok ellenében őt bízta meg a város tűzoltóságának megszervezésével. Ekkorra már megromlott 1864-ben kötött első a házassága is, felesége és két gyermeke Bécsbe költözött. Így ő pedig Isztambulban, „tűzpasaként” élte le további életét 15 évvel fiatalabb második feleségével, aki négy gyermekkel ajándékozta meg. Az Aranyszarv öböl másik oldalán, Galatában laktak, ahol földalatti siklót is építettek kezdeményezésére.

Időközönként aztán haza is látogatott, a tűzvészekhez pedig idős korában is kijárt a munkálatokat irányítani.

Borító: Török pasa és táborszernagy (mnl.gov.hu)