A valaha élt legnagyobb költők egyike

Pálffy Lajos - 2021. szeptember 14. 11:58

Éppen 700 esztendeje annak, hogy visszaadta lelkét a Teremtőjének a valaha élt legnagyobb költők egyike, Dante Alighieri. Akit nem mellesleg kora legműveltebb emberének is tartottak. Három egyetemen is megfordult, Párizsban egyszer 14 különböző teológiai kérdést tettek fel neki, amiket megismételt, majd egyenként meg is válaszolt, a közbeszólásokkal szemben is megvédve igazát.

1265-ben született Firenze keresztes hadjáratokon és a kereskedelmen meggazdagodott városában. A város körül földeket bíró nemesi származású apja azért pénzkölcsönzéssel is foglalkozott, de a fia neveltetésére is gondot fordított. Az alapokat a kis Dante a ferenceseknél szerezte meg, majd jöttek az egyetemek. De még előbb jött Beatrice, akit 1274 tavaszünnepén pillantott meg Folco Portinari bankár házában, ahová az egyik bankárfi barátsága révén hivatalos volt. Ez az első látásra szerelem aztán végigkísérte életét, annak ellenére, hogy Beatrice végül egy gazdag Bardi bankár felesége lett, majd 1290 nyarán, 24 évesen meg is halt. Amire a 25 éves, immár első költeményeivel is jelentkező ifjú búskomorságba esett, végül aztán atyai kívánságra 1293-ban megnősült, s gyermekei is születtek. Egy év múlva pedig elkészült Új élet című lírai regényével, amit következetesen olasz nyelven írt, és ami főművével, az Isteni színjátékkal együtt az olasz nyelv egyik bölcsője lett.

Hogy mikor, és hogyan, de biztosan megjárta előbb a bolognai, majd a padovai egyetemeket, kezdetben a retorika mellett az ókori szerzők érdekelték (Arisztotelész, Cicero és Seneca), majd teológiai, jogi, végül asztrológiai tanulmányokat is folytatott. Firenzében a századfordulón tagja lett a város értelmiségét tömörítő orvosok céhének, közhivatalt is vállalt, és a rotációs rendszerben 1300 nyarán az ő kezébe került a városállam irányítása is. Így állást kellett foglalnia a pápához húzó fehér és a fekete guelfek belső küzdelmeiben, akik egymást és a császárpárti ghibellineket is gyűlölték. Dante a fehérek és a feketék vezetőit is száműzette, majd miközben tárgyalt VIII. Bonifác pápával, Charles de Valois, IV. Szép Fülöp francia király testvére a pápával egyetértésben feketéket segítette hatalomra Firenzében. (Bonifác és a pápaság később nagyon ráfizetnek a francia kapcsolatra, mert az idős szentatya belehal a megaláztatásokba, és ezután, 1309-ben kezdődik a pápák vagy hetven éven át tartó avignoni fogsága.)

Firenzében a feketék aztán Dantét is előveszik. Előbb csak pénzbüntetésre, vagyonelkobzásra, két év száműzetésre ítélik, majd mikor nem jelenik meg bírái előtt, ezt máglyahalálra változtatják. Így Rómából már nem is térhet haza, megkezdődik két évtizedes száműzetése. A fehér guelfek egyik vezetője lesz, de Firenze sikertelen ostroma, 1304 után őket is otthagyja. 1305-ben a padovai egyetemen van, innen Sanzába, Arezzóba, Bolognába vezet az útja. Aztán újra Padovában találjuk, majd Verona és utána Párizs következik. 1309 elején, VII. Henrik német király kapcsán lát némi reményt a visszatérésre. Henrik Rómába, a császárrá koronázására tartva ostrom alá veszi Cremonát és Bresciát. Dante egy költeményben irányítja Firenze ellen, de a város falain megtörik a németek rohama. Így Henrik tovább masírozik Róma felé, Dante pedig immár Romagnában csiszolgathatja az 1307-körül elkezdett Színjátékát, amihez az „Isteni” jelzőt állítólag első életrajzírója, Boccaccio teszi majd hozzá.

Borító: Gulácsy Lajos így képzelte el (Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum CC BY-NC-ND)