A vár, amelynek többször is kereket oldott az őrsége

Pálffy Lajos - 2018. július 30. 12:34

Somoskő váráról azt is lehet tudni, hogy mind a magyar, mind pedig a török őrsége egyszerűen meglépett, mikor ostromlók tünedeztek fel a vár alatt. Ilyen eset máshol is előfordult a török időkben, mert mint megfigyelhették, hosszúra nyúló vártúránk jó részt e kor erődítményeinek bemutatásával foglalkozik.

Miért is ne tenné ezt, hiszen például a maradék Királyi Magyarország megtartása annak a 48 sebtében kialakított várnak köszönhető, amelyet Mohács és Buda eleste után barkácsoltak össze udvarházakból, kastélyokból, kolostorokból és templomokból eleink. Hogy aztán majd a bécsi Haditanács már komoly, a kor hadtudományának megfelelő erődítményeket emeljen a legfontosabb helyeken. Így indultunk el várról várra még 2016 nyarán délről, az óramutató járásának megfelelően, hogy eljussunk aztán Esztergomig és Visegrádig is. Most Somoskővel folytatódik az út, amit a Kacsics nemzetség emelt az 526 méter magas bazaltkúpon, egy vulkán maradékán. 1310-ben már Csák Máté birtokolta, hogy tőle Károly Róbert vegye el. Az új arisztokráciát létrehozó király Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adta, és a családé is maradt egészen az 1400-as évek közepéig. Hogy aztán az Országhok, majd a Losonczyak birtokolják, akik bástyákkal, ágyúállásokkal meg is erősítik. Itt élt Losonczy István özvegye két gyönyörű lányával. Közülük Annába szeretett bele az erre (is) vitézkedő Balassi, akit az sem érdekelt, hogy választottja éppenséggel az egri kapitány, majd horvát bán, Ungnád Kristóf felesége volt.

És szerelme viszonzásra is talált, de ez már nem tartozik szorosan Somoskő történetéhez. Aminek sorsát meghatározta Salgó és Fülek 1554-es eleste, de még húsz évig megmarad magyarnak. Hogy aztán elosonjon őrsége 1576-ban Ali füleki bég seregének láttán. De 1593-ban ismét magyar kézen van, ekkor török őrsége szökik meg hasonló módon. Fülek 1683-as ostroma során aztán felgyújtják, de nem sokkal később még a kurucok tudják azért használni. Ez pecsételi meg a sorsát, 1711-ben a császáriak a levegőbe repítik. A rom Trianonban aztán a cseheké lesz a tövében meghúzódó faluval és a Bécs hatszögletű utcaköveit adó bazaltbányával együtt. A korábbi magyar birtokos, a 2000 holdat itt bíró Krepuska Géza gégész viszont oly ügyesen operál meg egy antant tisztet, hogy 1923 áprilisában, Genfben a falu és a bánya visszaadásáról döntenek.

Ez 1924. február 15-én valósággá is lesz, azóta február 15-e a Hazatérés Napja lenn a faluban. De ahhoz, hogy az ünneplők felmenjenek a várba, 1999-ig 20 kilométert autózni kellett.

Borító: A várrom egy 1933-as képeslapon (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)