A vár és az agyonlőtt kormányfő nyaralója

Pálffy Lajos - 2021. január 14. 11:33

Ha már aztán Lánzsér váráért visszatértünk az ország nyugati részébe, hát nézzünk csak körül itt is jobban! Ugyan egyszer, régen már jártunk erre, de akkor olyan várak mellett mentünk szó nélkül el, mint Köpcsény, Vasdobra, Monyorókerék, vagy éppen Ruszt.

Igen, 2016-17-ben már jártunk erre, mikoris megismerhettük Léka és Fraknó mellett Borostyánkő és Németújvár várait is. Most nem sietünk annyira, és egy kicsit jobban körülnézünk először mondjuk éppen Vasdobra várában, amit az egykori Gyanafalva, jelenleg Jennersdorf mellett kell keresnünk, a rábafüzesi határátkelőtől vagy jó 30 kilométerre. De kimehetünk már Szentgotthárdnál, vagy Szölnököknél is, lebontották a vasfüggönyt és nem kell útlevél sem. Errefelé mindig is határvidék volt, ide telepítették az Árpádok az „őrállókat”, akikből mára néhány ezer őrségi ember maradt meg. A kollektív nemességgel bíró határőrök mellett aztán kővárak is épültek Stájeroszág, avagy ahogy akkoriban mondták, Stíria határára a német terjeszkedést megállítandó. Hát az egyik ilyen vár volt Vasdobra is, amely nevében őrzi az egykori, Trianonban megcsonkított vármegyét.

Aztán ingatag volt erre a határ az évszázadok folyamán, s nagy volt a népek keveredése is. Dobrát 1213-ban említik először az oklevelek, és már a jó Vályi András is megírja, hogy a szláv „dobro” szóból jött az elnevezése. Igaz, ő a „tótok” mellett ő a vandálokat is alapítói közé sorolja, de annyi bizonyos, hogy 1271-ben, a nagy országos várépítési láz végén már itt is állt egy erődítés a csaknem 300 méter magas hegyen. Amit a század végére meg is szerzett a többi környékbeli hasonló váracskával együtt a Héder nemzetségből származó Németújvári család, akik már Kőszegi néven kiskirályok és Magyarország nádorai voltak az 1290-es években, és akiket Károly Róbert tanít majd móresre. Királyi vár lett hát a Kőszegiek bukása után Vasdobra is, amit aztán majd ki más, mint Zsigmond adományoz az alsólendvai Széchy famíliának 1387-ben. A vár legközelebb 1467-ben került be a krónikákba, mikor is Baumkirchner András, a rablólovag leromboltatta. Ez a kalandor valamikor 1420 körül született a Krajnákban, és ifjan III. Frigyes szolgálatába állt. 1447-ben lett az éppen császári zálogban lévő Szalónak ura, hálából pedig kétszer is kihúzta a császárt a csávából; 1453-ban, Bécsújhelyen, mikor az ausztriai rendek szorongatták, 1462-ben pedig mikor a bécsi polgárok keltek fel ellene.

Aztán a császár ellen fordult éppen 1467 körül, és Mátyás felé tapogatózott. De a furfangos és galád Frigyes egy menlevéllel Grácba hívta tárgyalni, és azon nyomban le is fejeztette 1471-ben. Az ötszögletű alaprajzú és külső várakkal körülvett Vasdobrát pedig az errefelé az 1500-as évek derekán birtokba kerülő Batthyány família még újjáépíttette, de aztán elvesztette minden jelentőségét, a 18. század óta pusztulásnak is indult. Mellette van egy Tábor nevű, 1469-ben épült, később kibővített kastély, ami az amúgy nyaranta Ikerváron élő jövendő első magyar miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos kedvelt pihenőhelye volt. Ha már arra járunk, nézzük meg azt is!

Borító: Vasdobra (Wikipédia)