A vár romjai alatt vitézek várják, hogy közbeavatkozhassanak

Pálffy Lajos - 2020. július 9. 10:46

Aztán ha Selmecbányára vetődünk, ne menjünk el onnan addig, míg meg nem másztuk mellette az 1009 méter magas Szitnyát. Ami látszik a börzsönyi Csóványos kilátójából is, igaz, tiszta időben onnan a Magas-Tátrát is lehet látni.

A kilátás mellett a szabálytalan négyszög alakú szitnyai vár romjaira is vessünk akkor már egy pillantást. Ami a régészek szerint valami nagyon öreg, talán kelta erődítésre épült rá, talán éppen a tatárjárás után. Amikor is a Felvidéken, de az ország minden táján gomba módjára nőttek ki a földből, pontosabban a sziklából a várak. Hogy ki volt a szitnyai vár ura, arról egészen az 1500-as évek közepéig elég keveset tudunk. 1542 októberében aztán Pest városát megpróbálta visszavenni a töröktől egy keresztény sereg. Amelyben vitézül harcolt és el is esett Lévai Cseh Gábor báró. Szomorú özvegye, Thurzó Anna pedig a gyászidő leteltével hozzáment a hírhedt Balassa Menyhérthez. Aki ekkoriban még nem volt közönséges rabló, hanem I. Ferdinánd által frissen kinevezett barsi főispán. Szitnya várát pedig Lévával és Csábrággal együtt Anna – Menyhért elképzelései szerint – hozományul vitte ebbe a házasságba. Így hát ezeket nem is vehette birtokba a Pest falai alatt vitézkedő Lévai Cseh Gábor János nevű fia.

Aztán 1549 nyarára odáig fajultak Balassa Menyhért uram gonoszságai, hogy Ferdinánd kénytelen volt országos főkapitányát, Niklas Salm grófot kisebb sereggel várai ellen küldeni. Azért is, hogy Lévai Cseh Jánost jussába, atyjától örökölt birtokaiba helyezze. Szitnya várát Makri Lukács várnagy védte Balassa parancsára, az ostromot 300 spanyol zsoldossal Bernardo de Aldana vezette. Egy rohamot legalább vissza is vertek, ennek hét spanyol gyalogos és egy tüzér áldozata, no és 25 sebesültje maradt fenn a krónikákban. Aztán az őrség szabad elvonulás fejében kinyitotta a kapukat. Nemsokkal ezután  Léva és Csábrág is Salm embereinek a kezébe került. Menyhért uram csillaga most hát leáldozott, erdélyi birtokaira menekült, de lesz még őbelőle 1561-ben Ferdinánd főembere, akitől aztán a bárói rangot is megkapja. De hagyjuk is mi Balassát küszködni, vitézkedni, nézzük inkább törvénytelenül birtokolt várának, Szitnyának további történetét.

Amiből Aldana sikeres ostroma után bányavárosokat védő végvár lesz, és ilyenből több is kelletik, mert a török gyakran indít erre portyákat. 1571-ben például fel is prédálja a vár alatt meghúzódó, hasonló nevű falut, de a várral nem tud mit kezdeni. 1629-ben aztán a dúsgazdag Koháry grófoknak adja II. Ferdinánd a várat a környező területekkel együtt. Aztán az is biztos, hogy volt Thököly kurucainak is a birtokában, ami el is hozta a vár végét, mert 1683 után a császáriak felrobbantották Szitnyát. A hegy gyomrában pedig a monda szerint még mindig ott várakoznak a vitézek, akik aztán előrontanak, ha nagy bajba kerülnének az itteniek. Aztán a Szitnya telején épül meg 1727-ben fából az ország valószínűleg első kilátója, a hegy pedig máig kedvelt turisztikai célpont, s ahogy már mondtam, páratlan a kilátása.

Borító: A vár maradékai (kirandulastippek.hu)