A vár történetére egy pálinkafőzés tett pontot

Pálffy Lajos - 2019. április 9. 10:25

Ha Sáros várát a legek között emlegettük, akkor nézzük meg most Szepest, amely a rablólovag Giskra által épített külső várával együtt talán tényleg a legnagyobb a mostani Szlovákiában, vagy akár Európában is. És aminek történetére pálinkafőzés tett pontot.

A 634 méter magas, különálló hegy tetején már a kelták is építettek várat a Krisztus előtti első században. Már csak azért is, hogy minden irányból szemmel tarthassák ezt a dimbes-dombos vidéket. Az is biztos, hogy a tatárjárás előtt is volt itt legalább egy lakótorony, a források szerint aztán 1249-ben IV. Béla ezt a heggyel együtt a szepesi püspöknek/prépostnak adta, hogy itt várat építsen. A papok aztán nemsokára káptalant alapítottak a várral szembeni domb oldalában, egy 11. századi bencés kolostor épületeit is felhasználva. Itt, a várral szemben épült fel a püspöki palota és templom is a kanonokok házaival együtt. A várba pedig a szepesi ispán költözött, aki a király képe volt aztán évszázadokig ezen a vidéken. Az Árpádok ideje viszonylagos nyugalomban telt el, de már 1304-ben a cseh Vencel és Károly Róbert emberei tusakodnak az erődítményért, amit 1312-ben Csák Máté is el akart venni a Nápolyból jött királytól. Akinek fia, Nagy Lajos, 150 x 60 méteren tovább építteti az erődítményt. Zsigmond lánya, Erzsébet pedig Giskrának adja, aki tovább bővíti Szepest a már emlegetett külső várral.

Erre azért volt szüksége a huszita rablóvezérként induló kalandornak, hogy védett környezetben tudja állandó seregét. És valóban, ez a 285 x 115 méteres, két bástyával és falakkal kerített rész alkalmas volt egy többezres hadinép elszállásolására is. Giskra aztán Mátyás szolgálatában hal meg, a várat pedig a nagy király a Szapolyaiaknak adja. A család központi vára lesz, gótikus lovagterem és kápolna is épül ezért ide. Aztán jönnek Ferdinánd seregei, és két hetes ostrom után, 1528-ban a bécsi király lesz az úr Szepes várában. Aki aztán 1531-ben tovább adja a vármegye örökös ispánságával együtt II. Lajos volt tárnokmesterének, Thurzó Eleknek. Aztán a Thurzók is jól érzik itt magukat, történnek is némi reneszánsz átépítések, de rövidesen kihal a família. De Szepes nem marad gazda nélkül, mert jön egy másik tárnokmester, Csáky István, aki a felesége jogán végül 1651-ben 168 ezer aranyért hozzájut Szepeshez.

A Csákyak, mint a vármegye örökös főispánjai 1948-ig birtokban is maradnak Szepesben, csak a vár megy tönkre időközben. 1703-ban csellel a kurucok veszik be, az itt tanyázó Starhenberg Miksa tábornok állítólag a bevett módon a várfalra épített árnyékszéken át menekül előlük. Aztán a kurucoknak is leáldozik, és a vár is elveszti minden jelentőségét időközben. A Csákyak kényelmes kastélyokba költöznek a környéken, a széljárta tornyokra, termekre egy maroknyi őrség vigyáz csak. Ezek pedig unalmukat pálinkafőzéssel és persze ivással ütötték el, csak aztán nagyon elszúrtak valamit. Így 1780-ban a levegőbe repült a főzdéjük a pincében, és ez a robbanás, és az azt követő tűz pontot tett a vár dicső történetére is.

Borító: Wikipédia CC BY-SA