A várból falu, templom és vadászkastély is lett

Pálffy Lajos - 2017. november 14. 12:11

A sok északi parti vár után, most látogassunk el a Tihannyal sréhen szemben fekvő Kerekibe, Fehérkő várához, pontosabban ama csekély romokhoz, amik megmaradtak belőle.

Az Árpád-kori kerektemplomáról elnevezett Kerekit 1193-ban említi az első oklevél, mikor is III. Béla megerősíti az itteni birtokosokat tulajdonukban. Hogy a 283 méter magas löszdombra mikor és ki rakta az első várat, azt nem lehet tudni, de 1336-ban már Czikó várnagy parancsol a Katona várának, avagy Fehérkőnek is nevezett erődítményben a király nevében, hogy aztán Zsigmond híveket gyűjtvén, Marczali Miklósnak ajándékozza azt. Ez a Marczali aztán mégis csak a királyt is fogjul ejtő ligához csatlakozik, azért is az uralkodóhoz hűséges erők 1403-ban megostromolják és részben le is rombolják a várat. De Zsigmond kegyes, megbocsájt Marczali Miklósnak, aki néhány év múlva újjá és építheti a vegyes, tégla és kő falazatú várat.  A várnak talán 1474 után, a Báthoriak megérkezésével alakul ki végső formája, mikor is támpilléres falai már a domb széléig nyúlnak. Mátyás halála után az országra törő Habsburg Miksa zsoldosai elfoglalják Fehérkőt, ahonnan aztán Kinizsi Pál kergeti ki őkelméket. A vár viszont már romos marad, így veszi meg a környező birtokokkal együtt 1530-ban Perneszi Ferenc a Báthoriaktól.

A jó Perneszi uram, viszont nem sokáig örülhet az új szerzeménynek, mert közeledik a török, és az illetékesek a maradék vár felrobbantásáról döntenek. Hogy ezt aztán az 1540-es, vagy az 50-es években lépik-e meg, azt nem lehet tudni. Minden esetre alapos munkát végeztek, mert a déli partot megszálló kontyosok sem építették újjá a Katonavárat. 1564-ben Perneszi Farkas, Babócsa kapitánya csak névleg birtokos itt, és lassan elfogy az a 12 adózó háztartás is, amely ekkoriban található Kerekiben, ahová az évszázad végén a tihanyi vár katonái is átjárnak adót szedni, de az itteni összeírásokban 1609-ben már hiába keressük Kereki nevét. A török után visszatértek a Pernesziek is a birtokukra, a vár romjai pedig jó építőanyagul szolgálnak az újjáépülő falunak. 1830-ban ezekből a téglákból és kövekből épült fel a falu új temploma is, de ekkor már a Tallián, a Csapody és a Baranyay családok bírják a falut és a romokat. Őtőlük veszi meg 1949-ben a birtokot Satzger Keresztély, ő és a leszármazottai 1945-ig gazdálkodnak itt. A várrom pedig továbbra is kimeríthetetlennek tűnő építőanyag-bánya, 1920 körül még egy vadászkastélyt is felhúztak belőle, amit aztán két évtized múlva nyomtalanul eltüntetett a világháború.

A vár maradéka bekerült a Nemzeti Várprogram harmadik ütemébe, felújítását 2018-ra tervezik.

Borító: A képeslap a várból való balatoni kilátást dicséri, Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND