A védők inkább bennégtek a toronyban

Pálffy Lajos - 2022. június 9. 8:56

Arról, hogy milyen is volt a zalai Pölöske vára, megint csak keveset tudunk. Az viszont bizonyos, hogy szép, hosszú története van, mint ahogyan a tulajdonosai is hosszan sorakoznak. De mostanra már semmi sincs belőle, Tüzép-telep lett végül ez a váracska is.

Aminek a története szintén egy földvárral, majd a lakótorony felhúzásával kezdődhetett a régi nevén Pölöske, mostanában Szévíznek hívott patak mocsaraiból kiemelkedő dombocskán. Ahol a Hahót-Buzád nemzetség került birtokba III. István királyunk révén, úgy az 1160-as évek második felében. Közülük is Arnold építhette a tornyot, aki előbb zalai ispán, majd nádor is lett már az 1240-es, tatárjárásos években, hogy aztán Arnold fia István már a Kőszegiek mellé álljon V. István ellenében, akinek még volt annyi ereje, hogy elvegye a birtokait, miután az ellene Aladár fia Mihály vezetésével küldött első csapatot a Kőszegiek katonái lemészárolták. Pölöskét 1319-ben aztán már a Kőszegiek birtokában találjuk, őket pedig Károly Róbert hadvezére, Héder nembeli Köcskei Sándor veri tönkre 1319-ben, Zalafőnél. (Aki ugyan korábban „családtag” volt, de a Nápolyból jött király mellé állt. Így aztán vasi ispán is volt, és sárvári várnagy, no meg országbíró.)

Károly Róbert aztán Ákos nembeli Mikcsnek adja Pölöskét, amit Nagy Lajos is megerősít Mikcs két fiának. Ők kezdik használni a peleskei, vagy prodavizi Ördög előnevet, és leszármazottjaik viselkedésében is megjelenik e névváltás. Rablóvár lesz Pölöske, különösen a mindenkori zágrábi püspök issza meg ennek a levét. 1424-ben Zsigmond foglalja le a várat, 1433-ban Cillei Hermann ítéli fej és jószágvesztésre gaztettek miatt tulajdonosát. 1526 után Ördög Mátyás Szapolyai mellé áll, fia, Ákos idején foglalja el a Kőszegnél megállított Szulejmán Pölöskét is. 1541-ben Zala is Ferdinánd hűségén van már, így ide térnek az Ördögök is, 1566, Szigetvár eleste után pedig felértékelődik a váracska, amiben ekkoriban vagy 30-40 katona is szolgál. 1569-ben benne lakik Ördög István, zalai alispán is, aki a király által (nem)fizetett 30 katona mellett 18 ember hópénzét is állja. Kanizsa ostroma és elfoglalása (1600. október 21.) után aztán Pölöske Kapornakkal együtt a frontvonalba kerül.

Meg is erősítik az azonnal meginduló portyák ellen, és már 1601-ben lerohanja a török, de ekkor még el tudják kergetni a támadókat. Aztán 1659-ben Ördög István magtalanul távozik az árnyékvilágból, Pölöskét Nádasdy III. Ferenc veszi át. 1664 tavaszán pedig megindul délről Köprülü Ahmed nagyvezír Bécs elleni hadjárata, a fősereg pedig Egerszeget lerombolva vonul át a vidéken. Pölöskét csak pár nappal később, július 22-én támadja meg hirtelen Hasszán bég. A meglepetés ereje pedig a védőket a belső vár előtti toronyba veti vissza. Ahonnan keményen puskázva visszavernek egy török rohamot. De hiába szedik le a tetőről a fazsindelyeket, a töröknek mégis sikerül felgyújtani rőzsével a tornyot. Így a védők egytől egyig bennégnek, de a szentgotthárdi csata után már ismét magyar katonák lakják Pölöskét. Ami aztán Nádasdy Ferenc lefejezése következtében a Széchenyi családé lesz. 1690, Kanizsa visszavétele után pedig elveszti jelentőségét, a Széchenyiek pedig megengedik, hogy tégláit, köveit a környék falvaiban hasznosítsák újra.

Nem is marad semmi Pölöskéből, csak a védőkre gyújtott torony helyén áll 1995-től egy emlékmű, emlékeztetve a páratlan hőstettre.

Borító: König Frigyes így képzelte el a várat (varak.hu)