A Wekerle nem csak telep

Pálffy Lajos - 2021. augusztus 26. 8:55

Az éppen száz esztendeje halott, manapság már csak a telepéről ismert Wekerle Sándor miniszterelnök pedig két rekordot is tart. Egyrészt ő volt az ország első polgári származású miniszterelnöke, másrészt pedig kisebb-nagyobb szünetekkel háromszor is lefoglalhatta azt a bizonyos bársonyszéket.

Móron született sváb családban a forradalom évében, Perczel Mór móri csatavesztése előtt másfél hónappal. Apja, id. Wekerle Sándor a Lamberg grófok gazdatisztjeként dolgozott, de saját birtokot is szerzett, amit aztán fia tovább gyarapított, modernizált, míg arra a különféle kormányzati feladatok szünetében volt ideje. (Gépesített, malmot, szeszgyárat alapított és villanytelepet is létesített az utolsó időkben.) A fehérvári ciszterek gimnáziumában érettségizett, majd a pesti jogot elvégezve állami szolgálatba állt, Tisza Kálmán kormányának lett 1887-től pénzügyminisztériumi államtitkára. A nemesi származású, „profi” politikustársai csak egy olyan fináncnak tartották, akinek még bajusza sincs, nemhogy szakálla. Aztán két év múlva, egészen 1889-ig már ő a pénzügyminiszter, bevezeti és aranyalapra helyezi a koronát, majd pedig Ferenc József jóvoltából 1892 novemberében első kormányát is megalakíthatja. Ekkor kezdődik a róla elnevezett kispesti telep építése. Politikai céljai között szerepel az állami anyakönyvezés és a polgári házasság intézménye, amit végül átver a főrendi házon is, de ebben a küzdelemben elvérzik, elveszti a király bizalmát is, le kell mondania 1895 januárjában.

Birtokairól tér vissza az ellenzéki pártok kormányának vezetéséhez 1906 áprilisában. Ekkor a miniszterelnökség mellett a pénzügyminiszteri, a hadügyéri és a végén az igazságügyi tárcát is viszi. Meg kell birkóznia az egykori kormánypártok mellett az élénkülő munkásmozgalmakkal, ez utóbbit a biztosítások bevezetésével igyekszik leszerelni. Új, korszerű adócsomaggal is jelentkezik, amelyben az általános kereseti adót 5 százalékban állapítja meg, de az értelmiségi pályákon csak négyet kell befizetni. Utolsó miniszterelnöksége már tiszta válságkezelés, Tisza István után, 1917 augusztusában kerül hatalomra. Míg a Vasgróf, Ady gyűlöletének tárgya, Károlyi engesztelhetetlen ellenfele huszárként kimegy harcolni a frontra, ő próbálja menteni, ami menthető. Viszi a pénzügyeket is már 1917 szeptemberétől, de 1918 januárjában egy hónapig ő az agrárminiszter, majd május és lemondása, október 30. között a belügyminiszter is.

Mindezek mellett a Közigazgatási Bíróság elnökeként tagja a főrendi háznak is, no és példás családapa. 1877-ben veszi feleségül a zempléni főispán lányát, parnói Molnár Gizellát, aki két fiút szül neki. Az elsőszülött Sándorból apja nyomdokain képviselő és pénzügyér is lesz, de oktat az akadémián is. 1921 augusztusában hal meg Budapesten, megérve Trianont, erőfeszítéseinek kudarcát. A Fiumei úti sírkertben van eltemetve.

Borító: Bajusz, szakáll helyett barkó (Wikipédia)