Ahol a szlovák nemzeti haramia is raboskodott

Pálffy Lajos - 2020. május 20. 11:53

Likava várában, a Vág fölé magasodó 637 méteres sziklán pedig már a kuruc idő óta nincs élet, mégis meglepően épen állnak a falai. Talán azért is, mert a jónépnek nem érte meg ilyen magasra feljárni építőanyagért. Pláne, hogy a vidéken más sincsen, mint fenyő és kő.

Azt már Mikszáth is megírja a történelmi ország várait csokorba szedő munkájában, hogy a Rózsahegyhez közeli, a Lengyelországba vezető utat Árvával együtt őrző Likavát Dancs mester építtette, aki jól kalkulálva a zűrzavarban, Károly Róbert mellé állott. És a nápolyi király el is halmozta adományokkal, így kapta ezt a területet is, amiért egyébként Mikszáth szerint sem nagyon kapkodtak a magyar főurak. Valóban, itt a Vág völgyében tényleg a fenyő és a kő van otthon, az itt élő szlávok sem a mezőgazdaságban, mondjuk a gabonatermeléssel keresték a kenyerüket. Hanem juhokkal foglalkoztak, kosarat kötöttek és fakanalat faragtak, szőttesekkel házaltak, avagy fenyőrönköket tutajoztak. De térjünk vissza Likava várához, ami az utód nélkül meghalt Dancs után a királyé lett, az oklevelek amúgy 1397-ben említik először. Mikor is a még gyenge lábakon álló Zsigmond ellenében a morva őrgróf foglalja el, de aztán Zsigmond két év múlva vissza is veszi. Hogy miközben a császári címet is megszerző uralkodó másfele hadakozván, Giskra és huszitái vessenek rá szemet. Tőlük Mátyás ostrommal veszi vissza Likavát, hogy aztán tőle Corvin János, a természetes fia örökölje.

Erről az időszakról szól a Fényes Elek által is emlegetett népi emlékezet, amely szerint Mátyás építette Likavát, no és a hollós, gyűrűs címer a vár nyugati bejárata felett. (A Fényes előtt összegző Vályi András Corvin Jánost tartja a vár építőjének.) Az biztos, hogy a hasonló nevű falut 1341-ben említik először alatta. 1549-ben már 14 adózó háztartást talált itt az összeíró, no és a Vágra épített vízimalmot és fűrészüzemet. Ez volt az az idő, mikor I. Ferdinánd ide is kiterjesztette a hatalmát, és ahogy Mikszáth írja, 1534-ben Pekry Lajosnak adta Likavát. Aztán jön Illésházy István, aki fogadott fiának, Gáspárnak hagyja örökül a várat. Eme Gáspár Gábor nevű fia örökli végül, aki nagylábon él, és így kénytelen az ekkorra már a tokaji bor kereskedelmén nagyon meggazdagodott Thököly István grófnak elzálogosítani birtokát. Likava várában aztán Thököly Imre apja épít csillogó palotát. Ennek négy szintje adja a ma is álló falak javát.

Mikszáth írja, hogy az építkezés során Thököly 60 ezer aranyforintért egy forrás vízét is bevezetteti az alsóvárba, a környék jámbor tótjai pedig úgy tudják, hogy homok helyett tojásfehérjét, víz helyett pedig bort használtak kötőanyagként. Aztán a Thököly család csillaga is leáldozik, Lipót császár pedig börtönt rendez be a fényes palotában 1685-ben. Ahol még állítólag a szlovák nemzeti rabló, Juraj Jánošik is raboskodik egy keveset. Az 1688-as születésű és 1713-ban Liptószentmiklóson kivégzett rabló végül is megjárhatta ezt a tömlöcöt, de erről azonban csak kevesen írnak. Aztán ahogyan Jánošik, ez a börtön sem volt hosszú életű, valamikor 1707-ben felrobbantják.

Azt is lehet olvasni, hogy Rákóczi kurucai voltak, de azt is, hogy a császár.

Borító: travelguide.sk