Ahonnan Magyar Begina kihajíttatta a hozományvadász Kereki Gergelyt

Pálffy Lajos - 2019. június 6. 10:54

A Felvidéken maradva nyugatnak tartunk és Zsolnától még kilenc kilométert utazva érünk Zsolnalitva impozáns, máig reneszánsz elemeket mutató romjához. Amely felvéve a 429 méter magas plató alakját, szabálytalan háromszög alaprajzú vár volt, amit még a zólyomi Balassák rakattak egy négyszögletes lakótorony köré.

A Balassák pedig minden bizonnyal a második honalapító királyunk, IV. Béla ösztönzésére láttak itt munkához, hiszen elhitték a királynak, hogy a tatárokat és más, hasonló népséget csak erős kővárakkal lehet megállítani. És Zsolnalitvából bizony erős kővár lett a századok folyamán, 1321-ig Csák Máté is birtokolta, majd itt is Károly Róbert lett az úr. Zsigmond persze többször is eladományozta és visszavette, de hát ilyen volt ő, nem véletlenül lett belőle a németek császára. Hunyadi Mátyás, aki szintén megcélozta ezt a magas trónt, Sztrencsénnyel együtt Kinizsi Pálnak adományozza. Mert az a könnyűlovasság parancsnokaként oly vitézül és hatásosan tépázgatta a Boroszlóban rekedt király ellen felvonuló cseh és lengyel hadakat. Kinizsi Pál címere, a kardot tartó erős kar még mindig ott van az egyik bástyán, tartós kőbe faragva.

Kinizsinek, és feleségének, Magyar Beginának sajnos nem lett gyereke. Így aztán a legsikeresebb magyar hadvezér (egyetlen csatát sem vesztett el!) elhunytával több szerencselovag is megcélozta a Begina kezével együtt járó javakat. Előbb Horváth Márk volt a nagyasszony férje, majd az ifjú hozományvadász, Kereki Gergely következett, aki ráadásul még rútul is bánt az idősödő Beginával. Akinek aztán elege lett ebből és hű embereivel egy holdtalan éjszakán kihajíttatta Kereki uramat a várból. Olvasni azt, hogy Zsolnalitva volt ez a vár, de azt is, hogy Nagyvázsony. Minden esetre a gyilkosság nem maradhatott megtorlatlan, de aztán az ifjú II. Lajos, éppen apja és első férje elévülhetetlen érdemei miatt kegyelemből Zsolnalitvára, a nagybetűs élettől jó messzire száműzte a háromszoros özvegyet. Aki aztán itt, egy kolostorban fejezi be földi pályafutását Mohács évében, vagy más források szerint a vész előtt három esztendővel.

Begina után Szapolyai István, majd fia, János királyunk lesz a tulajdonos, tőle I. Ferdinánd nevében Katzianer tábornok veszi el, és gyújtatja fel 1528-ban. Aztán a környéken birtokos Kosztka Miklós újjáépíti a már gótikus várkápolnát és reneszánsz emeletes palotát is magába foglaló erősséget. Ami Borbála leányának kezével együtt lesz az akkor már dúsgazdag Thurzó Ferencé. A Thurzók idejében megyegyűlések helyszíne is a jól kiépített, hatalmas erődítmény. Ami aztán a család kihaltával pusztulásnak indul, utolsó várnagya a legenda szerint akkor hagyta el, amikor már nem volt olyan helyiség, aminek teteje lett volna. Minden esetre a főfalak sok helyen, például a palota esetében teljes magasságukban állnak még, és hirdetik a hajdan volt dicsőséget. Kinizsiét, aki ugyan életének nagyobbik részét nyeregben, hadakozással töltötte, nem nagyon volt arra ideje, hogy élvezze Zsolnalitva friss levegőjét, vagy a közeli Rajecfürdő gyógyító vizeit.

Borító: slovakia.travel