Aki feltette a 20. századi Spanyolországot az irodalmi térképre

Aki feltette a 20. századi Spanyolországot az irodalmi térképre

- 2018. június 5. 11:37

A 120 éve született Frederico García Lorca olyan a spanyoloknak, mint Pablo Picasso mondjuk. Most már büszkék rá talán, de míg élt, nem nagyon törődtek vele. Igaz, fontosabb dolguk is volt: éppen készültek az egymás elleni háborúra.

Frederico García Lorca talán a drámáival alkotott legnagyobbat, de az 1932-ben megjelenő Vérnász, az 1934-es Yerma, majd a két évvel későbbi Bernarda Alba háza olyan korban született, amikor szép lassan egymásnak feszült Spanyolország két fele, kitört a rendkívül véres polgárháború. Amely egyben a vörös és a barna diktatúra első összecsapása is volt, ahol a spanyolok csak veszíthettek. (A Köztársaságot a háttérből Sztálin titkosrendőrsége irányította, Franco táborok pedig Hitler és Mussolini segítségében bízhatott, igaz, aztán ügyesen kimanőverezte országát a világháborúból.) Rossz korban élt hát Frederico García Lorca, olyan időkben, amikor nyíltan hirdetett baloldalisága és homoszexualitása miatt az élete is veszélyben forgott. Talán ha öt év teljes élet adatott neki 1931-től, mikor Amerikából visszaköltözött a köztársasági Madridba.

Bábelőadás egyik főművéből (MaNDA)
Bábelőadás egyik főművéből (MaNDA)

Ahol már megfordult egyetemistaként, és szárnypróbálgató íróként egyszer. Az andalúziai Fuente Vaquerosban született, apja művelt földbirtokos, anyja tanítónő volt és már a jezsuita gimnáziumból 16 évesen felvételt nyert a Granadai Egyetemre. Ahonnan tanárai ajánlására Madridba ment jogot és irodalmat hallgatni. Itt barátkozott össze két extrémnek tűnő figurával, Salvador Dalíval és Luis Buñuellel, és lett a főváros művészvilágának egyik ismert figurája. Itt írta első drámáját, nyilván környezete hatására, egy pillangó és egy csótány szerelméről. Az 1920-ban bemutatott A halált hozó pillangó című darab csúnyán megbukott, akár csak később barátainak Andalúziai kutya című szürrealista mozija. Melynek 1929-es bemutatóján ott állt Buñuel és Dalí a vászon mögött némi értékcsökkent paradicsommal, hogy válaszolni tudjanak, ha a közönség a nemtetszését az ismert módszerrel fejezné ki. A bemutató aztán nem várt eredményt hozott, a labilis, magánéleti válságban lévő Lorca (reménytelenül szerelmes volt egy jóképű szobrászba, aki elutasította közeledését) azt gondolva, hogy őt akarják kifigurázni a filmmel, sértődötten Amerikába utazott.

Jelenet a Yermából (MaNDA)
Jelenet a Yermából (MaNDA)

A Columbián tanult egy évet, de járt Kubában is, aztán a jobboldal bukásának hírére hazautazott. Az egyetemi színház, a La Barraca direktora lett, de írt, rendezett és szerepelt is. Igazi polihisztor művész volt egyébként, a drámaírás mellett kiváló zongorista, jó festő és még jobb költő és színész, dramaturg is egyben. Egy 1922-es granadai népzenei fesztiválon felfedezi a cigányokat, akik aztán megjelennek legismertebb, ma is forgatott köteteiben (Andalúz dalok, Cigányrománcok) is. A Madrid környéki harcok elől jobbnak látta, ha Granadába menekül, ahol unokatestvére volt a polgármester. Nos, 1936. augusztus 18-án őt vitték el először a katonák, García Lorcára, aki állítólag rajta volt a halállistán, csak másnap került sor.

Néhány kevésbé ismert verse (MaNDA)
Részlet a Cigányrománcokból  (MaNDA)

A következő hajnalon lőtték agyon Víznar falucska mellett másik három emberrel együtt. Velük alszik most is, sírját többször is hiába keresték, hogy méltó nyughelye legyen.

Borító: Wikipédia