Aki három halott törökkel járta győzelmi táncát

Pálffy Lajos - 2020. április 15. 9:41

Kinizsi Pál pedig nem volt sosem molnárlegény, pedig jó az a malomkerék-tálcás történet. Antal nevű kisnemes apja már Hunyadi János seregében szolgált, fiának későbbi karrierjét pedig hatalmas ereje és vitézsége alapozta meg.

Születési helyét újabban Temeskenézre, a jelenlegi Románia szerb és magyar határaihoz is közel fekvő falujába teszik. Úgy 1430-31 körül jöhetett a világra, így aztán a harmincas éveinek elejéről való első források már szólhatnak valóban vitézségéről. Már Máramaros vármegye ispánjaként, Magyar Balázs vezénylete alatt vett részt Mátyás első morvaországi hadjárataiban. Az 1468-as és 1471-es hadműveletek után kapja meg a királytól Vázsony várát, amit azonnal meg is erősíttet. És ekkorra már olyan jó viszonyt ápol parancsnokával, Magyar Balázzsal, hogy az a fiává fogadja, örökösévé is teszi, majd pedig egy szem lánya kezét is neki adja. De közben még ott van a híres boroszlói hadjárat, ahol az ostromlott váron kívül vitézkedvén lovasságával nagy szerepe van a lengyel és cseh csapatok utánpótlásának ellehetetlenítésében. Hogy aztán az osztrák és a havasalföldi hadjáratokban is ott vitézkedjen, gyűjtvén tovább apósa és a király előtt az érdemeket.

Házasságára Magyar Benignával 1480 körül kerülhetett sor, nászajándéknak pedig megérkezett Somló vára is. Mátyás 1473-tól viszont már délen, a török ellen veti be nagy erejű vitézét. Aki az oszmánok réme lesz, nem ismervén kegyelmet. Temesi ispánként, majd az „Alsó részek főkapitányaként” 15 vármegye erőforrásait használva harcol Mohamed követőivel. És soha, egyetlen csatában sem marad alul, legnagyobb diadalát 1479. október 13-án, Kenyérmezőnél, Báthori István vajdát megsegítve aratja az addigra már Erdélyt jórészt végigfosztogató Isza bég ellen. Bonfini leírásában marad meg a csatajelenet, miszerint két kardot forgatva tört előre a bajba került vajda felé a törökök tömegében. Igaz, Bonfini ír arról is, hogy egy szárazmalom molnárlegényeként került Kinizsi a király szolgálatába. A csata utáni győzelmi tánca a két hóna alatt és a szájában is egy-egy törökkel, egy 49 éves embertől nem kis mutatvány lehetett.

A folytatásban 1482-ben Szendrő alatt arat nagy győzelmet a török felett és a békekötés után is vigyázza a határt, mert rablóbandáinak, martalócainak a török is csak nehezen tudott parancsolni. Immár nagyúrként Mátyás őt is felesketi Corvin János hűségére, de Kinizsi reálpolitikus, az erőviszonyokat látva II. Ulászló mellé áll. Sőt, Corvinnak a Szent Koronával déli irányba induló katonáit is szétveri Csontmezőnél, 1490. július 4-én. De ettől még együtt hadakoznak majd a bosnyák királyi, szlavón hercegi és báni címmel kárpótolt Corvin Jánossal tovább a török ellen. 1492-ben még szétveri a fekete sereg fosztogató maradékát, két év múlva pedig keményen megbünteti azokat a jórészt szintén a fekete seregből származó német zsoldosokat, akik át akarják játszani Nándorfehérvárt a töröknek. Ekkoriban kapja az első agyvérzését, de Szendrő alá vonul, rá kell kötözni a lovára, de nem adja fel. Itt éri a második, halálos sztrók 1494. november 24-én.

Testét az általa 1478-ban, Vázsonyban alapított pálos kolostorban temetik el, s valami csoda folytán egy 1709-es fosztogatásig ott is nyugodhat. Innen került aztán több kézen keresztül a Nemzeti Múzeumba halotti láncinge, sisakja, és a normális méretnél egyáltalán nem nagyobb pallosa is.

Borító: A vázsonyi lakótorony oldalán az árnyékszékkel, mellette a hős szobrával (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)