Aki lecsapta Petőfi kezéről a gazdag bankárlányt

Pálffy Lajos - 2022. január 6. 11:16

Ki gondolta volna, hogy a kereskedősegédből lett dúsgazdag „régész”, Henrik Schliemann és a miniszterelnök Lónyay Menyhért éppen kétszáz esztendeje, ezen a napon született. S mivel Trója megtalálója azért mégis csak ismertebb, hát nézzük inkább most Lónyay pályafutását. Aki gróf volt, bölcsészdoktor és jeles közgazdász. És nem mellesleg egy fontos dologban Petőfi riválisa.

Aztán azt is tudni kell, hogy ezt a grófságot 1871 augusztusában Ferenc Józseftől kapta, aki a bizalmába fogadta és nagyon meg volt elégedve közös pénzügyminiszteri tevékenységével. De hogy idáig eljussunk azért nem árt azt sem tudni, hogy a családi fészek a beregi Lónyán volt, ahol az 1550-es években tűnnek fel az első ősök. Akik mindjárt kemény protestánsok is lesznek, ami egyebek iránt Lónyay Menyhértre is igaz volt. Fiútestvérei közül kerültek ki amúgy Ugocsa és Máramaros megyék főispánjai, az egyikből pedig szintén országgyűlési képviselő lett. Menyhért 1833-ban költözött Budára, ahol a gimnázium után bölcsészetet és jogot is hallgatott az egyetemen. Itt barátkozott össze Madách Imrével is, aki pedig húgába volt halálosan szerelmes. S ha már szerelem, 1845 a házasságkötésének esztendeje, aráját, a bankárlány Kappel Emíliát korábban Petőfi is feleségül vette volna, csak hát őt, a nincstelen poétát kikosarazták.

Lónyay 1839-ben szerzett böcsészdoktori címet és a kor szokásai szerint európai tanulmányútra indult. 1843-ban már Bereg vármegye követe a magyart hivatalos nyelvvé tévő reformországgyűlésen. 1847-ben jelenik meg Hazánk anyagi érdekei című tanulmánya, korábban versírással is próbálkozott, de végül a pénzügyek és a közgazdaság mellett kötelezte el magát. Nem csekély része volt így az áprilisi törvények megszövegezésében, és nem mellesleg Széchenyi barátságát is bírta, akivel sokat és hosszasan értekezett gazdasági kérdésekről. Aztán az első független kormányban a pénzügyminisztérium tanácsosa, majd államtitkára lett. Így Párizsba kellett menekülnie, de kihasználta ezt az időt is, neves közgazdászok előadásait hallgatta. Aztán még 1850-ben kegyelmet kapott és hazatérhetett, így alapító elnöke lett az első magyar biztosítótársaságnak, majd a Magyar Földhitelintézetnek is. 1861-ben pedig már újra képviselő, a Felirati Pártot és Deák Ferencet támogatja, akinek első számú pénzügyi tanácsadója lesz. A kiegyezés után pedig ki más is lehetne a pénzügyminiszter az Andrássy-kormányban, mint ő. Neki is áll elkészíteni az ország vagyonleltárát, felállítja majd az első Állami Számvevőszéket, egyensúlyban tartja a költségvetést, takarékosságot preferál, így mindjárt az első évben 6 millió forint a szufficit, ami igen ritka helyzet volt a magyar történelemben.

Talán ezért is teszi meg Ferenc József 1870 májusában közös pénzügyminiszternek, majd pedig 1871 novemberében Andrássy helyére, magyar miniszterelnöknek. Ezt a széket 1872 decemberéig bírja, amikor is a korrupciós vádak és gazdaságpolitikájának támadása miatt lemond. (Tény, ami tény, gyarapodott rendesen a vagyona, de tisztességéhez nem férhet kétség.) Közben azért elméleti munkákon is dolgozik, 1871-től az MTA elnökének is megválasztják. Ekkor már jobbára pestlőrinci birtokán gazdálkodik, de a beregi földeket is felvirágoztatja. Egyházának főgondnokaként éppen a közalapról tárgyal a Kálvin téren, itt éri fiatalon, 62 évesen a halál.

Borító: Balra, lent az Andrássy-kormánytablón (Gróf Esterházy Károly Múzeum CC BY-NC-ND)