Akinek kilenc kardvágás jutott a fejére

Pálffy Lajos - 2021. június 2. 9:53

Mecséry Dániel altábornagy úr sem sokáig, mindössze két esztendeig élvezhette Bécsben az obsitot, pedig nagyon is megérdemelte volna. Korában a „legkeményebb fejű magyarnak” hívták ama kilenc kardvágás miatt, amit 1805-ben mértek a franciák a fejére.

Mecséry nem született úgymond katonának 1759-ben, Kőszegen. Apja a Batthyány grófok jogásza volt, de korán meghalt, nyolc gyermeket hagyva árván. Így aztán a költséges jurátuskodás helyett adott volt Dániel számára a katonai pálya, ahol a teljes ellátását a kincstár fedezte. És Mecséry Dániel a kadétiskolában, no és később is kamatostul visszafizette a császár és király rá fordított pénzét. Mert jöttek a napóleoni háborúk, volt hát hol megmutatnia a vitézségét, azt a híres magyar virtust. Ugyan 19 évesen gyalogosként indul a pálya, de három év múlva, 1791-ben már hadnagyként a 3. huszárezredben találjuk. Egy esztendő múltán pedig már főhadnagy, és be is vetik a forradalom exportján dolgozó, a konzervatív Európát elözönlő francia seregek ellen. 1794. április 24-én pedig a főhadnagy úr nagy tettet hajt végre, négy huszárszázaddal, tehát nem egészen 400 emberrel szétver egy ötezer fős francia hadoszlopot. Úgy, hogy 700 foglyot is ejt, no és zsákmányol még három francia ágyút is. Bécs pedig nem is fukarkodik ez elismeréssel, Mecséry megkapja a Katonai Mária Terézia Rend Lovagkeresztjét.

1797-ben már ezredes, a 10. huszárezred parancsnoka. 1800-ban a Rajnánál harcol, ahol meg is sebesül, majd rögtön fogságba is esik. Egy év múlva szabadul, és meg is kapja a tábornoki rangot. De Napóleon katonai zsenijével az első időkben nem tudnak mit kezdeni sem a poroszok, sem az oroszok, sem a Habsburgok. Így aztán a franciák császára kétszer is bírja Bécset, de még az első hadjáratban, 1805. október 9-én, Günzburg mellett azért Mecséry ezrede megszorongatja őket. Hogy aztán október 20-án, Nürnbergnél megtörténjen a legnagyobb hőstett, mikor Ferdinánd főherceg felvonuló seregtestét húzza ki a csávából huszárjaival. S mire az erősítés megérkezik, már ott van az a kilenc vágás a fején, melyek közül több eléri az agyvelőt, és 22 centiméter a leghosszabb. A testén lévő sérülésekkel együtt 14 sebét próbálják kezelni a csata után, de a felcserek ott helyben fel is adják az életéért való küzdelmet. Mecséry mégis csak megkapaszkodik az életben valahogy, igaz hét hónapig lábadozik, de aztán megint uralkodóját szolgálja.

1806-ban meg is kapja a báróságot, majd Napóleon második, Bécs ellen irányuló hadjáratánál, 1809-ben Morvaország katonai parancsnoka, azután pedig a vesztes Győr-ménfőcsanaki csatában a magyar nemesi felkelőket vezeti. Ekkor már tagja az Udvari Haditanácsnak, hallgatnak szavára, de Napóleont mégsem a Habsburgok (poroszok, németek, angolok, spanyolok) törik meg, hanem az orosz tél. A nagy háború után még hat évet szolgált, 62 éves korában mehet csak nyugdíjba. Amit második feleségével élvezne, de ahogy már tudjuk, mindössze két esztendő marad neki a jó sorra.

Borító: A Lovagkereszttel (koszeg1532.blog.hu)