Akit Losonczy Anna Balassi helyett választott

Pálffy Lajos - 2022. március 2. 7:32

Ismerjük meg akkor egy karintiai származású, de hungarussá lett báró életének történetét is ebben a sorozatban. Mert végső soron Eger kapitányaként is a magyar ügyért forgatta, koptatta kardját. A kor török vezetői sokat panaszkodtak is Bécs felé küldözgetett leveleikben a kapitánysága alatt véghez vitt egri portyákra.

Amelyekre természetesen a zsoldfizetés gyakori elmaradása miatt volt leginkább szükség, és bizony nem mindig csak a török kereskedők lettek kifosztva azokon az országos vásárokon, amiket Ungnád főkapitány hozzájárulásával, vagy egyenesen parancsára „megütöttek” az egri vitézek. No de most nézzük azt is meg, hogy lett egy Karintiából induló bárói család sarjából egri főkapitány. (És a jó vitéz és költő Balassi Bálint szerelmi riválisa.) Kristófnak és öt fiútestvérének apja, Hans Ungnad von Sonneck Thurzó Erzsébetet vette feleségül, s Miksa császár udvara után megfordult Budán is II. Lajos királyunk szolgálatában. Hogy aztán rögtön Mohács után Ferdinánd hívei között találjuk. A bárói címet még 1522-ben V. Károly császártól kapta meg, akinek a birodalmában sosem ment le a nap. De a buzgó katolikus Habsburgok mellett protestánssá lett, ott volt az 1530-as augsburgi birodalmi gyűlésen, személyesen is ismerte Luthert. Az erőre kapó török támadások miatt Jurisics Miklós után őt nevezik ki a horvát és vend főkapitányság élére, megkapja a varasdi várat és a főispánságot is. Vitézül küzd, de túlbuzgó protestantizmusa miatt kegyvesztett lesz, Württenbergben fejezi be az életét.

A hat fiú közül az 1520 körül születhetett Kristóf története a varasdi gyermekévek után érdekes módon Rómában folytatódik, ahol III. Pál pápa (1534 – 1549) inasa lesz. Ezután vezet atyja óhajára Wittenbergába az útja, ahol Melanchton is a tanárai közé tartozik. Hazatérve Ferdinánd szolgálatában 1557-ben szétver egy török csapatot Kaproncánál, 1563. szeptember 8-án pedig ott van báróként Pozsonyban, Miksa koronázásán is. Apja halála után, 1565-től ő lesz a varasdi főispán és 1563-tól, ahogyan özvegy édesanyjának levelében meg is írja, Losonczy Anna már a mátkája. Az esküvő 1567 áprilisában, Nagytapolcsányban tartatik meg, a fiúsított Anna pedig hozza a számos Losonczy birtokot a házasságba. Amiket II. Miksa császár és király meg is fejel 1569-ben a honosítással és Szomolány várával, így aztán van mit a tejbe aprítaniuk. Még ez év októberében Kristófot kinevezik egri főkapitánynak is, ahol 500 magyar lovasnak, 300 talpasnak és 100 német zsoldosnak parancsnokol. Utóbbiakban bízik, számukat emeli is, tág teret engedve a várban Luther tanainak. Ezekért a magyarok nem is szeretik, honosítása ellenére csak németnek tartják.

Aztán Alapy Gáspár helyett Miksa 1576 márciusában horvát bánná is teszi, de még két évig Alapy viszi az ottani ügyeket. Mert Ungnádék csak 1578 őszén indulnak Egerből, és a feltételezések szerint Anna nem is utazik Varasdra, hanem a Felvidéken marad (és találkozgat Balassi Bálinttal?). Aztán 1583-ban a báni hivatalt Kristóf átadja vejének, Erdődy Tamásnak, ő pedig visszatér a Felvidékre. Felesége hejcei szőlőbirtokán szeret időzni ekkoriban, de ismét elfoglalhatja a hevesi és a borsodi főispánsággal együtt járó egri főkapitányi posztot is. Amit öt esztendeig, halálig tölt be, de annak ellenére, hogy kúriájuk és kocsmájuk is van Egerben, nem mennek jól a dolgok. A zsoldosok a fizetetlenség miatt szökdösnek, a magyarok pedig próbálnak a portyákból, rablásból megélni. Erre megy rá Ungnád Kristóf egészsége, 1587. október 20-án ágynak esik, november 4-én meg is hal. (De az egy leánygyermeket nevelő özvegy ezúttal sem Balassit választja majd.)

Borító: Örökölhette vonásait: Johann, avagy Hans von Ungnad, hősünk apja (Wikipédia)