Amikor hetet ültek az asszonyok
Fejes Katalin - 2020. július 20. 3:56
1928-ban a Belgrád rakparton álló Hotel Bristol Vörös Termében alakult meg a Budapesti Soroptimista Klub, gróf Apponyi Albertné vezetésével. A szervezet célja, a világ többi Soroptimista Klubjához hasonlóan, a nők társadalmi helyzetének javítása és az érdekeiknek képviselete volt. A megalakulást követően, néhány évvel később, a magyar vezetőség kezdeményezte, hogy az éves kongresszus helyszíne Budapest legyen. Így került sor 1936 júliusában a Nemzetközi Asszonyhét megrendezésére. A kongresszus díszelnöke József nádor felesége, Auguszta főhercegnő volt, védnökei pedig a korszak politikusainak feleségei.
A július 8-án kezdődő találkozóra a világ minden tájáról jöttek képviselők, ki vonaton, ki repülővel, ki hajón érkezett. A delegációkat mindenhol lelkes és kíváncsi tömeg fogadta, amiben nagy szerepe volt a sajtónak, mivel az újságírók a kongresszus képviselőinek szinte minden lépéséről tudósítottak. Így beszámoltak arról is, hogy a hajóval érkező angol hölgyek kofferjai a csomagtérben támadt tűzvészben odavesztek, ezért a képviselőnők első útja az egyik neves pesti divatszalonba vezetett.
A Nemzetközi Asszonyhét megnyitójára ünnepélyes keretek között került sor a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében, ahol Auguszta hercegnő köszöntötte a megjelenteket. Az asszonyok a gyerekekért címmel meghirdetett előadássorozat felszólalói a modern nevelés elveiről, a kortárs lányregények hatásairól, és a nehéz szociális körülmények között élő gyerekek helyzetének javításáról beszéltek. Az előadások mellett a vendéglátók színes és változatos programokkal készültek, például a Margitszigeten tartott sportbemutatóval, kirándulással Kecskemétre és Bugacra, illetve két balatoni túrával Siófokra és Füredre. Az eseménydús programsorozatból a magyar konyhaművészet bemutatása sem maradhatott ki. A vendégek látványos főzőshow-n vettek részt, ahol négy különböző menüsort készítettek el a szakácsnők. Az amerikai delegáció csak ámult-bámult, amikor kiderült, hogy a székelygulyást nem vajjal, kaporral és szegfűszeggel készítik, ahogy a recept egy amerikai magazinban szerepelt, hanem fűszerpaprikát és borsot használnak. A bemutató után a vendégek a menük közül választottak, majd az ebéd után mindenki egy szakácskönyvet kapott ajándékba – olasz, francia, német vagy éppen angol nyelven.
Az egyhetes Nemzetközi Asszonyhét a Gellért Szálló teraszán rendezett búcsúpartival és az Irén Divatszalon magyaros divatbemutatójával ért véget. Juhászné Irén és Mirkovszky Mária ruhái közül az erdélyi fejedelemség korát idéző várúrnő jellegű estélyik aratták a legnagyobb sikert. Az est végén a külföldi vendégek egyhangúan megszavazták a folytatást.
Egy év elteltével a magyar szervezőbizottság ismét hozzálátott a találkozó megrendezéséhez. Az augusztus első hetére meghirdetett kongresszuson tizenöt ország nőképviselői vettek részt. Az ünnepélyes megnyitó helyszíne ezúttal a Műegyetem aulája volt, a rendezvény elnöke pedig Magdolna főhercegnő, József nádor lánya. A konferencián résztvevő képviselőnők (kutatók, orvosok, írók, azaz természettudományi- és társadalomtudósok) előadásokat tartottak a közegészségügyi- és szociális intézmények működéséről, az előző évben lezajlott diákcsereprogram sikerességéről, és a világbéke megőrzésének szükségességéről.
A napközbeni tanácskozásokat esti fogadások vagy koktélpartik zárták. Az egyik estélyt látványos divatbemutató kísérte, ahol a kisbabától a nagymamáig vonultak fel a sárközi, mezőkövesdi, és hortobágyi öltözékek, illetve Szúnyoghné Tüdős Klára magyaros stílusú estélyiruha- és strandmodelljei. A külföldi vendégek szavazatai alapján a legszebb modell díját egy fehér szatén estélyiruha nyerte, pliszírozott szoknyával és matyóhímzéses derékkal.
Az 1937-es konferencia vendégei ezúttal Egerbe, majd Matyóföldre, azaz Mezőkövesdre látogattak el. A delegátustagok egytől egyig vásároltak matyóbabát emlékbe, kivéve egy angol hölgyet, aki az árus kislányát meglátva azt mondta, legszívesebben azt a kék szemű matyókislányt vinné haza.
A III. Nemzetközi Asszonyhét megrendezésre 1938 júliusának végén, Stockholmban került sor. A résztvevők innen utaztak tovább Magyarországra, hogy felavassák a Szövetség új központjának budapesti irodáját. A magyar szervezők az avatóünnepséget a Hungária Szálló különtermében tartották, egybekötve egy nemzetközi sajtókonferenciával. A harmadik találkozón minden nemzet delegáltja felszólalt, kivéve Németország és Olaszország képviselőit, akik csak megfigyelőként vettek részt. Az Európára vetülő háborús árnyék ellenére a magyar védnökség ismét gazdag programmal és kirándulásokkal várta a vendégeket. Az egyhetes rendezvény alatt a külföldi képviselőnők ellátogattak Székesfehérvárra, a Balatonra, végül Szegedre, ahol a Szabadtéri Játékok Háry János előadását nézték meg. A magyaros ruhabemutató ezúttal sem maradt el, de a népies motívumok helyett a tervezők a történelmi hagyományokra helyzeték a hangsúlyt. A városligeti Gerbeaud-pavilon teraszán megrendezett bemutatón a külföldi vendégek megismerhették Thököly Éva menyasszonyi ruháját, illetve az 1840-es évek magyaros stílusú női öltözködését.
A Nemzetközi Asszonyhétnek a társadalmi szerepvállalásán túl fontos szerepe volt a hivatalos diplomácián kívüli kapcsolatok alakításában. A konferencia angol és amerikai résztvevői mind igazságtalannak ítélték a trianoni szerződést, és elkötelezett hívei voltak a magyar határrendezés ügyének. Maga a kormányzó és felesége is minden évben külön audiencián fogadta az angolszász küldötteket. A két világháború között számos olyan nemzetközi találkozó megrendezésére került sor, melynek célja az angol és amerikai támogatás elősegítése volt. Ezek egyike Horthy István által szervezett Nemzetközi Pilótapiknik volt, ahol szintén nagy létszámban jelentek meg az angol és amerikai sportrepülők. A rendezvények sikerességét mutatja, hogy a Nemzetközi Asszonyhét résztvevői is megállapodtak, hogy a következő évben ismét találkoznak, amire végül még több mint hét évet kellett várniuk.
Borítókép: Fortepan
