Amiről már kevesen beszélnek a Karácsony kapcsán

Forum Hungaricum - 2022. december 22. 9:54

Az ünnep kiszakít a hétköznapokból és lehetőséget ad az embernek, hogy felfedezze Isten arcának fényét önmagában, családjában, az egyházban és a társadalomban, olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közleményében.

A közleményben felidézték: december 25-ét I. Gyula pápa (280-352) nyilvánította Jézus test szerinti születésének ünnepnapjává 350-ben. Ezzel megerősítette kora és a következő korok keresztényeit hitvallásukban, hogy Isten fia emberi testben küldetett el a világba kibékíteni az elesett embert az ő Istenével. Kitértek arra: Jézus születését sokáig csak a templomokban ünnepelték. Az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiban a karácsonyi éjféli mise az egyetlen éjjel bemutatott katolikus szertartás. Az évszázadok során különböző szokások kapcsolódtak még az ünnephez, példaként említve a betlehemkészítést, a karácsonyfa-állítás, a pásztorjátékot, a regölést, a kántálás, a mendikálást és az ostyatörést.

Az első betlehemet Assisi Szent Ferenc állította fel 1223-ban, az itáliai Greccio templomában. A karácsonyfa Isten ajándékozó szeretetének szimbóluma. Először a XVI. században a német evangélikusok állítottak karácsonyfát otthonaikban. Örökzöldje az örökkévalóságra, háromszög formája a Szentháromságra utal, ágai a keresztet idézik. A karácsonyfát díszítő gyertyák a világosság, díszei az örök dicsőség jelei. A fa tetején a karácsonyi csillag azt fejezi ki, hogy a karácsonyfát állító ember otthona ugyanaz a betlehemi barlang, amely fölött megáll az újszülött Jézusra mutató csillag.

Karácsony napja a család bensőséges ünnepe. A családtagoktól körülvett karácsonyi asztal a hívő ember számára az oltár jelképe és a család egységének és összetartozásának is szimbóluma, ahogy a közlemény is írja.

(mti)

Borító: Rácsodálkozás egy betlehemre (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)