Apafi, az utolsó

Pálffy Lajos - 2018. szeptember 25. 10:48

A csúnya, de tehetséges Lipóttal szemben a kor Erdélyének már nem adatott meg olyan nagy formátumú fejedelem, mint Bocskai, Bethlen, vagy Rákóczi György. Mindazonáltal Apafi Mihály uram sem volt minden ész nélkül, de megváltoztak közben a történelmi körülmények.

Erdély romba döntője, II. Rákóczi György után még három beiktatott fejedelmet is meg kell említenünk. Rhédey Ferenc 1657-ben kapott néhány hónapot, ahogy a hatalomról önként lemondó Barcsay Ákos sem írhatta be magát nagyon a történelembe. Kemény János pedig a törökkel keménykedett Lipótban bízva, ezért is aztán Ali pasa bevonult seregével Erdélybe és az éppen szülő felesége mellől elrángatott 29 éves Apafi Mihályt tette fejedelemmé 1661-ben. A főnemes Apafi (apja Küküllő vármegye ispánja) 1650-ben tűnt fel II. Rákóczi Zsigmond udvarában, aztán ott volt a moldvai és a havasalföldi győzelmeknél, de Lengyelországban is. Így aztán három évet töltött tatár fogságban a Krímben, míg szeretett felesége, Bornemissza Anna ki nem váltotta. Állítólag ő volt az ész a családban, és még 14 gyermeket is szült az óráival, mechanikus szerkezeteivel szívesen molyolgató fejedelemnek.

Aki végül is Nagyszőlősnél 1662 januárjában legyőzte az ambícióit feladni képtelen Keményt, a török által letett fejedelem ott is halt meg a csatatéren. Ekkor egy hosszabb békés időszak kezdődik Erdély életében. Apafi fejleszti az ipart és az oktatást, egyenlő jogokat biztosít a felekezeteknek, befogadja a Magyarországról menekülőket. De az 1664-es vasvári béke is meggyőzi arról, hogy Bécstől semmi jót sem várhat, pláne nem azt, hogy Erdély vezetésével egyesül újra az ország. Így aztán 1677-ben XVI. Lajossal köt szövetséget, de azért Lipótot sem akarja magára haragítani. Thököly Imre feltűnése viszont véget vet a status quo-nak. A török támogatása ezen túl oda irányul, ráadásul Erdélyből elviszi a bujdosókat, akikre Apafi hadsereget akart alapozni. Buda visszavétele és Thököly bukása után nincs más választása, mint a lemondás az önálló külpolitikáról és Erdély Lipót védnöksége alá kerül. Caraffa tábornok megvesztegetésével még meg tudja akadályozni, hogy császári csapatok teleljenek Erdélyben, de rá egy évre megérkezik Lotharingiai Károly, és nincs pardon, a balázsfalvi szerződésben vállalnia kell az élelmezést és 700 ezer arany megfizetését. Aztán Károly herceget elvezénylik, és jön ismét Caraffa, és az 1688 májusában, a fogarasi szerződésben (e várban volt Apafi fejedelmi székhelye) Erdély Lipót alá kerül.

Csapás csapást követ, augusztusban meghal a felesége is, Apafi uram pedig teljesen magába fordul, és két év múlva, 57 évesen meg is hal egy meghűlés következtében. Fia haláláig (1713) még névleg Erdély fejedelme lehet, de a döntéseket már Bécsben hozták, nem Erdélyben.

Borító: Wikipédia