Az Indul a bakterház forgatásának kacagtató malőrjei

Kecskés Nikoletta - 2023. március 13. 12:18

Egy Sanyi nevű ló, „aki” feléledt holtából, fagyott gombóccal okozott könnyű testi sértés és egy erélyesen hátsófelén rúgott rendező… Lássuk az Indul a bakterház kulisszatitkait!

Pécsi Ildikó valószínűleg nem sejtette a forgatókönyv olvasása során, hogy a „Bakterral” zajló heves szerelmi jelenet alatt végül egyedül lesz jelen. Mégis így alakult… „Az utolsó forgatási napon a Kaposvári Színház nem tudta megoldani, hogy nélkülözze Koltai Robit – emlékezett egy interjújában -,  ezért kétségbeesés lett úrrá a stábon, mert aznap forgattuk volna a vonatrobbantós és a mi közös szerelmi jelenetünket is. Támadt egy ötletem: Robi cipőjét úgy állítottuk be a szénakazalban, mintha ő is ott lett volna, aztán egy szalmaszállal a számban kimásztam onnan és énekelni kezdtem. Viccesen azt is mondhatnám, ko­moly szexuális életet éltem a szénakazalban. Egyedül!”

Koltai Róbert pedig valószínűleg arra nem gondolt, hogy a gombócdobálós jelenet közben kis híján megvakul. Évekkel később a következőképpen emlékezett a történtekre: „A kukoricamálés bazi nagy gombócokat – azt hiszem, a regényben is ez volt a neve –, a kellékes lefagyasztotta, mert az az ötlete támadt, hogy remekül lehet a kemény gombócokat dobálni. (…) A jelenet elpróbálása után arról beszéltünk, hogy nem fogjuk erőből dobálni egymást, mert olyan bitang kemények, hogy akár komoly baleset is lehet a vége. A jelenet végén a bakterház összedől, így azt is elpróbáltuk, hogy a végszóra én, a bakter, kiszaladok a díszletből, mert a robbantás miatt csak egyszer tudtuk ezt a részt felvenni. (…) Mi tényleg nagyon vigyáztunk egymásra, kivéve szegény Olvasztó Imrét. A drága gyerek elbújt egy hatalmas vájdling gombócrettenettel az asztal alá, és csinált magának egy lőszerraktárat a gombócokból. Amikor legalább nyolc perc lett volna még hátra a jelenetből, akkor kiugrott, és tíz centiről tiszta erőből belevágta a jobb szemembe ezt a betonkemény izét.  Összevissza szaladgáltam a fájdalomtól, mígnem kiszaladtam a díszletből.” Mivel azonban a kunyhóból való távozása a műszakiaknak a robbantásra való felhívást jelentette, a kis ház percekkel korábban dőlt össze a tervezettnél, s erre a szereplők egyáltalán nem számítottak. Szerencsére mindenki megúszta sérülés nélkül.

Persze, akadt egyéb jelenet is, amely kockázatot jelentett egyik másik színész számára és ebbe a négylábú résztvevők is beleértendők. Többen aggódtak például Sanyi, a ló egészségéért – az emberekben felvetődött, vajon tényleg feláldozták-e a forgatás kedvéért. Ám szerencsére ennél sokkal humánusabb módon érték el Sanyi kidőlését, mégpedig altatóval. Mivel azonban elsőre nem sikerült pontosan belőni az adagot, több olyan felvétel is készült, amelyben a „döglött” ló egyszer csak feláll és támolyogva odébb ballag…

Olvasztó Imre – a filmbéli Bendegúz – szintén kiemelt figyelmet fordított a forgatás során a lovakra, ám ő teljesen más okból. Mivel több jelenetben is szőrén kellett a hátukra pattannia, erősen sérelmezte, hogy bizonyos helyeken kellemetlenül feltörte az állat háta… A 13 éves fiút azonban ennek ellenére nem kellett félteni. Vásottsága folytán szinte saját karakterét adta a filmben, s amint az később kiderült, legfőképpen ez a tulajdonsága dominált abban is, hogy őt választották a több ezer jelentkező közül. (…) nem tudták eldönteni, ki legyen Bendegúz. Erre Mihályfy Sándor rendező megkérdezte, ki meri őt fenéken billenteni. Senki nem jelentkezett, én meg jól seggbe rúgtam szegény embert, így dőlt el, hogy én kapom a szerepet.” – idézte fel felnőttként a történteket.

A filmhez kapcsolódó szomorú tény, hogy Olvasztó Imre tehetsége hiába sütött át a képernyőn, életét később nem az egyre kitörőbb sikerek, hanem magánéleti tragédiák jellemezték, amelyekre végül öngyilkossággal tett pontot. Hiába próbálták ösztönözni, hogy a színészi pályát válassza, vízvezeték- szerelőként végzett, majd nyomdai munkásként dolgozott, s a családi életre helyezte a hangsúlyt.  Második válása után azonban olyan mély depresszió vett erőt rajta, amelynek legyűrésére képtelennek bizonyult. Mindenki Bendegúza 46 évesen akasztotta fel magát egy Fót és Csomád közötti erdőben. Filmbéli anyja, Molnár Piroska így nyilatkozott egykori megismerkedésük napjáról, majd a tragédiáról: „Hajnalban vittek ki a forgatás helyszínére. Ott mutatták be a gyereket, hogy ő lesz a fiam. Varázslatos volt. Szabad. Teljesen önmaga. (…) Ő maga volt Bendegúz. Nem akarom belemagyarázni, de ha visszaemlékszem rá, benne volt a későbbi évek tragédiája. Misztikus leszek: nem maradhatott a földön ez a gyerek, olyan volt.”

Borítókép: Indul a bakterház – Vidéki Színházak Találkozója 2002. (Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet CC BY-NC-ND)