Azok a Batthyány Ádámok!

Pálffy Lajos - 2021. február 9. 10:58

Ha már eljutottunk hőseink számba vételénél a hazáért a vérét is adó magyar arisztokráciáig, mindjárt két Batthyány Ádámot is be kell illesztenünk ebbe a hosszú sorba. Mert a nagyapa és unokája egyaránt vitézül forgatta a fringiáját a törökkel szemben, de közben a birtokaik gyarapításáról sem felejtkeztek meg. De nem ám!

A Kővágóörsről induló főúri família Batthyány I. Ferenc (1496 – 1566) idején jutott igazán előre, mikor is a korban hosszú életűnek számító férfiember már horvát bán is volt, előbb II. Lajos, majd I. Ferdinánd jóvoltából. Sőt II. Lajos 1524-ben neki adta a fiúörökös nélkül maradt Újlaki família nyugati birtokait, vagy 70 falut a németújvári központtal. Cserébe a horvát bán vezette Mohácsnál a királyi csapattest jobbszárnyát, és urával ellentétben túl is élte valahogy a csatát. Sőt 1527-ben már I. Ferdinánd mellett találjuk, aki ismét horvát bánná teszi, no és Rohonc és Szalónak uradalmai mellé még negyven falut is kap okos döntéséért. A későbbiekben pedig az örökös vasi főispánságot is besöprik, sőt Batthyány I. Ádám (1610 – 1659) 1630-ban a grófi címet is megszerzi a famíliának. Ádám urunk még protestánsként indul a pályán, de a jó szemű Pázmány Péter meglátja benne a lehetőséget. Így Ádám vissza is tér az Egyház kebelére, s immár a dunáninneni főkapitányság mellé a főasztalnoki címet is bírhatja. No és a költő Zrínyi Miklós barátságát, akivel azért több időt töltenek együtt a törökkel csatázva a harcmezőn, mint mondjuk a boroskupák mellett.

Batthyány I. Ádám viszonylag korai halála után fia, Kristóf (1637 – 1687) viszi tovább a családot. És a vasi főispánságot, a dunáninneni főkapitányságot, ráadásnak a főpohárnokságot is megkapja. Hogy aztán 1662-ben született fiával, Ádámmal együtt pattanjanak lóra, és siessenek Bécs alá 1683-ban. Amikor is Kara Musztafa pasa és nagyvezír tengernyi hadát a szívósan védekező bécsiek mellett döntően Sobieski János király lengyel lovassága verte szét. A fergeteges kahlenbergi lovasroham legázolt mindent, hogy aztán voltak-e magyar huszárok a török táborra lezúduló támadók között, az nagyon is meglehet. Az viszont biztos, hogy Batthyány Kristóf gróf halála (1685) után a főkapitányságot, a főispánságot és a pohárnokságot is Ádám fia vette át. Akit 1691-ben altábornagynak is kineveznek, miután vitézül harcolt Buda visszavételénél, és vezényletével a magyar és osztrák hadak sikerrel bevették Fehérvár (1688) és Kanizsa (1690) várát is. Itt, már kanizsai kapitányként egy kis nézeteltérése is támadt Ádámnak Béccsel, mikor a Haditanács Kanizsa magyar őrségét német zsoldosokra akarta cserélni.

Le is mondott ezért a kapitányságról Ádám gróf, de a vasi főispáni cím megmaradt, sőt 1693-tól 1700-ig horvát bánnak is megtették. Ezután három esztendeig, haláláig pedig országbíró volt, de birtokainak gyarapításáról sem felejtkezett meg. 1692-ben feleségül vette Strattmann Eleonóra grófnőt, aki egy egész hitbizományt hozott ebbe a házasságba. A birokok és velük a nevek is egyesültek, ezek után beszélhetünk a hazának egy boldogot is adó Batthyány-Strattmann famíliáról.

Borító: Batthyány II. Ádám (Wikipédia)