Azok a vitéz gersei Pethők

Pálffy Lajos - 2022. március 22. 8:46

Aztán ha már emlegetve lett, hát ismerjük meg (már amennyire lehet) a keszthelyi kapitány, Pethő Kristóf uram, rajta keresztül pedig a gersei Pethők történetét is. Egy olyan évszázadokon át nyomon követhető famíliáét, amely erősen számon tartotta a rokonságot, így pedig a hozzáértők meg is rajzolták a família családfáját.

A Bolondváron hitszegő módon a török által levágott kapitány, gersei Pethő Kristóf családjának a nemessége még jócskán az Árpádok idején született. A Vasi-Hegyhátról, a gyepű mellől induló família ősei a hatalmas erdőségekből szakítottak ki maguknak termőterületeket. Ez volt a híres Nádasd nemzetség, amely a ma is virágzó, Körmendtől néhány kilométerre lévő Nádasd nevű faluról kapta a nevét. Ebből a címerében vadkacsát hordozó Nádasd nemzetségből váltak ki a gersei Pethők valamikor, birtokaik a Nádasdtól vagy tíz kilométerre lévő mai Gersekarát környékén lehettek. A család felemelkedése a vegyes házi királyok idején is töretlenül folytatódott, Pethő György Bars vármegye alispánjaként már ott harcolt uralkodója mellett 1396-ban a nikápolyi csatában is. De volt közöttük az ispánok és alispánok mellett főpohárnok is, gersei Pethő János pedig Mátyás udvarában forgolódott, így jutottak aztán birtokokhoz, köztük Sződi várához a Dél-Alföldön.

Szóval, nagy sikeres és kiterjedt família volt a gersei Pethő, a török időkben sok ilyen család védte aztán karddal a földjét és a hazáját. A 150 éves háborúból, mert igazából egy pillanatig sem volt béke a végeken, két vitézlő gersei Pethőről vannak értékelhető adataink. Mint azt a „Helyszínei” sorozatunkban is olvashatták, a gersei Pethők egy időben Keszthely mellett Rezi és Tátika várait is bírták. Keszthely már az 1400-as évektől a birtokukban van a Zalában kiterjedt területekkel és rokonsággal rendelkező famíliának (a megyében például van egy Pethőhenye nevű település is). Így találkozhatunk négy esztendővel a mohácsi csata után gersei Pethő Péterrel, mint a mostani Kemendollár mellett álló kemendi vár kapitányával, aki akkor Bácsmegyei Benedekkel együtt töltötte be ezt a tisztséget. Aztán 1552-ben a veszprémi vár főkapitányának nevezte ki I. Ferdinánd, de ezt a pozíciót valamiért nem foglalta el. 1556 és 1557 között viszont Nádasdy Tamás nádor seregében találjuk Pethő Péter uramat, aki aztán Pápán is szolgált. 1566 és 1571-között pedig ő volt az egyik zalai alispán, a megye közigazgatásának feje is.

Hogy aztán a Bolondváron a megígért szabad elvonulás helyett a védőkkel együtt a török által kardélre hányt Pethő Kristóf milyen rokonságban volt a veszprémi főkapitányságot nem méltányló Pethő Péterrel, azt nem lehet tudni. Az bizonyos, hogy 1550-ben, amikor végvárrá építették ki a ferencesek keszthelyi kolostorát, annak a városka és a környék birtokosa, gersei Pethő János lett a kapitánya. Így Kristóf, aki 1600-ban, Bolondváron veszett oda török kard által, valószínűleg az ő fia lehetett. Az viszont biztos, hogy az ő szablyája is sokszor látott török vért, mint ahogyan azt a keszthelyi várról szóló cikkünkből már tudhatják. Azt pedig, hogy miért is került keszthelyi kapitányként Pethő Kristóf Bolondvárra, a Balatonszemes területén állt török erősség történetéről szóló cikkben olvashatják.

Borító: A Pethő család keszthelyi várkastélyának rekonstrukciós rajza (varlexikon.hu)