Bánsági Ildikó 70

Forum Hungaricum - 2017. október 19. 9:15

Október 19-én hetvenéves Bánsági Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Nemzet Művésze.

Orosz édesanyja ápolónőként egy hadifogolytáborban, a rácson át ismerkedett meg férjével. Csak ritkán és lopva találkozhattak, egy macska farkára kötött cetlin leveleztek, az asszony a háború végén kalandos úton követte párját Magyarországra. Ildikó csak a felvételi előtti napon merte otthon bevallani, hogy a színészi pályára készül, s legnagyobb meglepetésére anyja örömmel fogadta a hírt, csak akkor derült ki, hogy ő maga is szeretett volna színésznő lenni. Pályafutását 1966-ban a Nemzeti Színház stúdiójában kezdte, majd felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1972-ben diplomázott. Még ebben az évben a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, a következő évtől a József Attila Színház, 1976-tól a Vígszínház, majd 1987-től ismét a József Attila Színház tagja volt. 1990 és 1992 között a Nemzeti Színház társulatában játszott, 1992-től a Művész, majd a Thália Színházhoz kötötte szerződése, 1998 és 2013 között az Új Színház, majd 2013-tól újra a Nemzeti Színház tagja.

Eredeti, ösztönös tehetsége, női bája drámában és vígjátékban egyaránt jól érvényesül. Több Shakespeare-darabban élvezhette alakítását a közönség: volt Katalin a Makrancos hölgyben, Beatrice (Sok hűhó semmiért), Hyppolita/Titánia (Szentivánéji álom), Viola (Vízkereszt vagy amit akartok). Szerepelt Abigélként a Salemi boszorkányokban, Zsuzsannaként a Jó estét nyár, jó estét szerelemben, Ilmaként a Csongor és Tündében, Almaviva grófnéként a Figaro házasságában, Szabó Magda Az ajtó című darabjában az írónőt alakította. Fellépett a Szigligeti és a Veszprémi Petőfi Színházban, valamint a Budaörsi Játékszínben is. A Nemzeti Színházban jelenleg is több darabban játszik: Az Isten ostorában a zárda főnöknője, a Csehov 6-os számú kórterem című drámája alapján készült 6-ban Darjuska, a Tóth Ilonkában a főhős anyja, az idén bemutatott Az ügynök halálában pedig Lindát alakítja. Bánsági Ildikó a filmvásznon is számos emlékezetes szerepet formált meg. Bevallása szerint sokat köszönhet Szabó Istvánnak, aki 1979-ben rábízta Oscar-díjra jelölt filmje, a Bizalom női főszerepét, s ő élete egyik legemlékezetesebb alakítását nyújtotta. A rendező később is számított rá, szerepelt az Oscar-díjas Mephistóban és az Édes Emma, drága Böbe című alkotásában is. Játszott Mészáros Márta Napló-sorozatának első három darabjában (Napló gyermekeimnek, Napló szerelmeimnek, Napló anyámnak, apámnak). Néhány további cím a gazdag pályából: Madárkák, Szikrázó lányok, Roncsfilm, Szalmabábuk lázadása, Na végre, itt a nyár!, A Rózsa énekei, Bolondok éneke, Szabadság, szerelem. A Para című krimi vígjáték egyik főszereplőjeként a spiritizmushoz vonzódó baráti társaság egyik tagját alakította. Számos tv-filmben és kabaréjelenetben is játszott, gyakran szinkronizál, jellegzetes, kissé rekedtes, ugyanakkor nőies hangját már sok világsztárnak kölcsönözte. Az utóbbi években több hangoskönyvben is megmutatta kiváló előadókészségét.

A kitűnő színésznőről archívumunk is tartalmaz érdekes rekordokat.

(mti, boritókép: MaNDA adatbázis)