BB, azaz a Bálközi Blokk

Fejes Katalin - 2021. január 11. 11:25

Békebeli bálok hangulatát, az egykori farsangi mulatságok jókedvét igyekezett újra felidézni az 1924 decemberében megalakult Bálközi Blokk. A Vízkeresztet követő báli szezonban egymást követték a teadélutánok és táncos estélyek, melyek között a Bálközi Blokk próbált rendet tenni. A szervezet a harmincas évek közepére valóságos intézménnyé nőtte ki magát, melynek jóváhagyása nélkül el sem kezdődhetett a farsangi bálidény.

Mintegy tíz éven át ifj. Wahlkampf Henrik volt a BB elnöke, akit a korabeli sajtó csak Bálkirályként emlegetett. Wahlkampf a bálok és teadélutánok szervezésén túl számos főúri esküvőt is „templomtető” alá vitt, miközben a rendezvényszervezést csupán hobbinak tekintette. A civilben malomipari cégvezetőként, s mellette bérháztulajdonosként tevékenykedő Bálkirály saját vagyonából is tetemes összegeket áldozott költséges passziójára, elmondása szerint a „kamat nélküli” befektetés a networkjében térült meg. Bejáratos volt a társasági elit tagjaihoz, lelkesen szervezte a partykat, és meggyőzte a családfőket, miért fontos a családnak megjelennie az elkövetkező bálokon. A BB elnökét farsangi idény kezdetén zugligeti villájában keresték fel az újságírók, hogy minél több részletet megtudjanak az elkövetkező bálokról.

A magazinok olvasóit leginkább az idényt nyitó Jogászbál és a nagy népszerűségnek örvendő Magyar Atléta Club, azaz a MAC-bál érdekelte. Wahlkampf Henrik nem hagyta cserben az olvasókat, nagy vonalakban beszámolt az elkövetkező bálok terveiről, időpontjairól, helyszíneiről. Az elit bálok rendszerint a Gellért vagy a Hungária Szállóban, illetve a Vígadóban kerültek megrendezésre, míg a kisebb táncos estélyek a kevésbé drága szállodákban, mint például a Pannónia. A bálok csillogását, izgalmas pezsgését egyetlen téli esemény tudta csak felülmúlni, a Tavasz a Télben táncestély. Bár az est semmiben sem különbözött más táncos partyktól, a Bálkirály szerint a társasági életnek egyetlen olyan rendezvénye volt, ahol mindenki ott akart lenni.

A BB már karácsony előtt összeült, hogy az ünnepek elteltével nekilásson a szervezésnek. Miután kijelölték az időpontokat és leszervezték a helyszíneket, jöhetett a bálozó lányok számára összekészített ajándék. A díszes tarsolytól a brosstűn át a gyönggyel berakott púdertartóig számtalan apróságot begyűjthetett emlékbe az, aki több bálon is részt vett. Egy-egy jobban szituált családnak legalább három bálon illett ott lennie, ami az estélyi ruhákat, báli cipőket és egyéb kiegészítőket illetően komoly költséget rótt a családfőre. Nem véletlen könnyebbültek meg a lányos apák, amikor a Bálközi Blokk elrendelte, hogy egy idényre elegendő egy estélyi ruha. Az már a családon múlott, hogy az eladósorba került lányukat egy vagy több estélyiben táncoltatták meg. Azzal ugyanis mindenki tisztában volt, hogy a báli megjelenésen sok múlik, hiszen akár egy vőlegény is feltűnhet a színen. Mint az történt Edelsheim-Gyulai Ilona esetében, aki az egyik februári Operabálon ismerte meg későbbi férjét, Horthy Istvánt.

Wahlkampf Henriknek és csapatának az időpontok vagy a helyszínek egyeztetésénél sokszor nagyobb kihívást jelentett a lányos házakkal való egyezkedés a bál nyitótáncának párosairól. A bálra készülődő családok mind azon voltak, hogy az ő lányuk lépjen fel a megnyitón. Miután a BB diplomatikusan leszervezte a párokat, a bálok „helyi” elnökei megkezdhették a táncok betanítását. A farsangi szezont a Farsang királynőjének megválasztása zárta. A szavazás lebonyolítása a Bálközi Blokkra hárult, ami legalább annyira küzdelmes volt, mint a nyitótánc párjainak kiválasztása. Nagy port kavart a BB-nek az a döntése, ami kizárta a színésznőket a Farsang királynője választásából azzal az indokkal, hogy a színésznők „hivatásból” szépek, így előnytelen helyzetbe hozhatják a többieket. A farsang végével nem ért véget a BB tevékenysége, hiszen kezdődött a garden partyk és a nyári bálok (pl. Anna-bál) időszaka. Nem beszélve arról, hogy a téli bálokon született szerelmek és eljegyzések az elkövetkező hónapokban Wahlkampfot, mint esküvőszervezőt állították új feladatok elé.

Amikor a Bálkirály negyvenedik születésnapjához közeledett, úgy döntött, hogy átadja a stafétabotot az „ifjabbaknak”. Wahlkampf Henrik 1939-ben mondott le a Bálközi Blokk vezetéséről, ám az új elnök és testületi tagok megválasztása nagy vitába torkollott. A bálok „helyi” elnökei nem tudtak megegyezni, ki legyen a BB új elnöke. Végül két Blokk alakult, az egyik negyven bál, míg a másik tíz estély szervezését vállalta magára. Az új Bálközi Blokknak viszont már nem adatott meg tíz év, a farsangi mulatságok két év után hosszabb időre elmaradtak.

Borító: Bálozó társaság a 30-es évek Budapestjén (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)