BBC 100

Pálffy Lajos - 2022. október 18. 6:56

A ma éppen száz esztendős British Broadcasting Corporation, a BBC a Wikipédia szócikke szerint a világ legnagyobb műsorszolgáltatója, 24 ezer ember munkahelye, éves költségvetése pedig 1500 milliárd forintnak megfelelő angol font. A magyar közmédiáé ennek tizedrészt sem éri el.

No de azon túl, hogy a BBC a mai napig „világmárka”, vannak a cégnek magyar vonatkozásai is. Nem az alapítás és a tulajdonlás környékén, hiszen a száz esztendeje létrehozott vállalkozást öt esztendő múltán megvette a brit állam, így a BBC jelen pillanatban is állami tulajdonban van. No és nem mellesleg az egy ideig Magyarországon is külön beszedett előfizetési, vagy üzembentartási díjakból tartja fenn magát. Amire természetesen rájönnek még a reklámbevételek is, ugyanakkor napjainkra a cégnek erős tartalomelőállítási üzletága is kialakult. Csak a BBC fikciós sorozatai révén is „brand” lenne, amelyek a nagy amerikai platformokkal szemben is állják a sarat, és képviselik a minőséget.

De nem lehet a feladata eme cikknek a már 1936-ban televíziós adást indító, majd 1967-ben már színesben sugárzó cég bemutatása. (Vagy éppen ama sokat emlegetett BBC-kódex, a hírszerkesztés közszolgálati gyakorlatának ismertetése.) Nézzük inkább a cég magyar vonatkozásait, amely kezdetben egy napi 15 perces rádióadással indult. Amit az 1932-ben Empire Service néven elkezdett, majd a II. világháború előtti időkben BBC Világszolgálat néven folytatott rádióadások között kell keresnünk. (Az első ilyen sugárzás V. György király 1932-es karácsonyi beszéde volt.) A magyar nyelvű hírközlés 1939. szeptember 5-én indult útjára a már emlegetett 15 perces időtartammal. Ekkor már a Brit Birodalom két napja hadban állt Németországgal, és ha megkésve is, de közölni akarta a világ közvéleményével álláspontját, elképzeléseit.

A német rádióadások a saját propagandájukat ekkor már 36 nyelven sugározták, de a BBC is nagyot fejlődött ebben néhány hónap alatt. Így a világnyelvek mellett hamarosan lengyelül, csehül, szerbhorvátul, magyarul és arabul is összeállítottak hírblokkokat. A szerkesztők angolok voltak, míg a hírolvasók a mi esetünkben Angliában élő magyarok. 1943-ban a 15 perces magyar hírblokkokból már ötöt adtak le arányosan elosztva naponta. Ezeket pedig egyre többen hallgatták olyanok, akik a német és a magyar rádióadók tartalmán túl is igyekeztek tájékozódni. A BBC Világszolgálatának magyar nyelvű adása igazából 1956 után élte virágkorát. Ekkor olyan munkatársak dolgoztak itt, mint a költő Határ Győző, az író és esszéista Cs. Szabó László, vagy a nagy ritkán még napjainkban is megszólaló Sárközi Mátyás, Molnár Ferenc unokája.

A rövidhullámú adást, ahogyan a Szabad Európáét is, ekkoriban folyamatosan zavarták, 1991 szeptemberétől lett csak tiszta a vétel, amikor átálltak URH-ra. Hogy aztán 2005 december 31-én, egy átszervezés miatt végképp eltűnjön az éterből a BBC magyar nyelvű adása.

Borító: Vajon a BBC magyar nyelvű adását szeretné hallgatni? (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)