Beethoven 250

Pálffy Lajos - 2020. december 16. 11:23

Igen, 250 esztendeje, ezen a napon született Ludwig van Beethoven, a zeneszerző, zongoraművész és az arisztokrata hölgyek társaságát, kegyeit kereső hallhatatlan zseni. Aki Magyarországon a két martonvásári grófkisasszony, Brunszvik Jozefin, majd nővére, Teréz után vágyakozott.

A szép és ifjú (Teréz 24 éves volt, Jozefin pedig 20) hölgyeket még 1800 körül Bécsben ismerte meg, amikor 16 napon át zongoraleckéket adott nekik. Ekkor már nyolc esztendeje élt a császárvárosban, ahová előbb Mozart, majd annak korai halála (1791) után Haydn vonzotta a flamand származású zenei zsenit, akinek nagyatyja Antwerpenből kerül a bonni fejedelmi udvarba karnagyként, apja pedig ugyanott lett tenor a kórusban. És egy részeges, feleségét (a fejedelem egyik szakácsának a lányát) és gyerekeit is gyakran bántalmazó férfiú. Aki azért odafigyelt második gyermeke zenei nevelésére, amihez végül a fejedelem támogatását is megszerezte. Így a kis Ludwig 11 évesen már koncertezett, komponált és két év múlva udvari orgonista is lett. Így természetesen virtuóz módon játszott zongorán, és brácsán is, és 18 évesen elindult Bécsbe, hogy a nagy Mozart tanítványa legyen.

Hogy aztán egyáltalán találkoztak-e, azt nem lehet tudni, mert anyja halála miatt hamarosan haza kellett utaznia. Ezután néhány évig ő fogta össze a családot, végül 1792-ben települt át végleg Bécs városába. Ahová ugyan eljutottak a francia forradalom rémisztő hírei, de meg voltak még a régi jó erkölcsök, nem küldenek uralkodókat a nyaktiló alá. Beethowen Haydn tanítványa lenne, végül nyolc évig Antonio Salieri tanítja, miközben már önálló koncerteket ad, és termékeny komponista is. Aztán 1798-ban jelennek meg a majdani siketségének első jelei, majd azok az alhasi fájdalmak, és egyre inkább a zeneszerzés felé fordul. Utolsó nyilvános fellépései az 1813-as bécsi kongresszushoz kötődnek, ekkorra már túl van magyarországi szerelmein és utazásain is.

Akikből legalább kétszer kettő (Teréz és Jozefin, 1800 és 1808) bizonyított, és azt is tudjuk, hogy 1800 májusában, a Várszínházban koncertezett József főherceg ifjú feleségének, Alexandra Pavlovnának a tiszteletére. Egy levélben pedig a két grófkisasszony bátyjától, Brunszvik Ferenctől 200 aranyat kért fellépéseiért, de ezen összegben benne van egyetlen operájának (Fidelio) a bemutatása is. Igen, a nagy elődökkel szemben operát és misét is csak egyet írt, ott van viszont 9,5 (a tizediket már nem tudta befejezni) szimfóniája és a rengeteg zongoraversenye. És mindmáig élő hírneve, Friedrich Schiller szövegére írt Örömódája (a IX. szimfónia 4. tétele) pedig – nem véletlenül – az Európai Unió himnusza lett.

Borító: Koncert Martonvásáron (Piarista Múzeum CC BY-NC-ND)