Bekes Gáspár és a bekecs

Pálffy Lajos - 2022. szeptember 8. 8:45

Bekes, avagy Békés Gáspár sem volt vitézi erények híján, hiszen korábbi ellenfele, Báthory István különben nem bízta volna rá a csatákat eldöntő lengyel nehézlovasság vezetését a Rettegett Iván cár ellen vívott három győztes háborújában.

Bocskay lovassági parancsnoka volt hát kornyáti Bekes Gáspár, aki 1575-ben, a Habsburgok embereként sereggel támadt Erdélyre, mert a fejedelmi széket akarta, amit a török és a rendek Báthorynak szántak. De ezzel megint nagyon előre szaladtunk a történetben, hiszen tudnunk kell, hogy kornyáti Bekes Gáspár középnemesi családból indult, apja Lugos várának alkapitánya volt. És nagyon jó döntést hozott akkor, amidőn Petrovics Péter mellé adta apródnak a kis Bekest. Petrovics Szapolyai János híve, hadvezére és temesi bánja volt, majd az uralkodó halála után János Zsigmond egyik gyámja lett. Amúgy ő fogta el a sebesült Dózsát Temesvár alatt, és belőle lett az első kálvinista főúr Magyarországon. Petrovics aztán végrendeletileg János Zsigmond figyelmébe ajánlotta Bekest, akiből szép lassan a fejedelem legfőbb tanácsadója lett.

Eme tisztség pedig lendületes birtokgyarapítással is járt, a szegény középnemesből Erdély leggazdagabb embere lett. Aki aztán 1568-ban áttért az unitárius hitre is, ami nem akadályozta abban, hogy a jövőjét a katolikus Habsburgok mellett lássa. Így II. Miksa őt szánta a gyulafehérvári (vagy kolozsvári) fejedelmi székbe, de mint tudjuk, keresztül húzták a számítását. Így aztán Bekes bevette magát Fogaras várába, onnan lázított Báthory ellen. Mígnem aztán 1573-ban kiostromolták onnan, ő pedig Bécsbe futott, majd két esztendő múltán jókora, magyarországi katonákból és közszékelyekből álló seregével indult meg Báthory ellen. Aki a partiumi megyék katonaságát és a szászokat tudta maga mellé állítani, így csaptak össze július 9-én, Kerelőszentpálnál. Bekes volt egy domb tetején előnyösebb helyzetben, de a mocsaras részről mégis Báthory kezdeményezett egy bekerítő manőverrel, így Bekes Szentpál várkastélya felé vonult volna, de felőrülték csapatait.

Az ütközet előtt zajlott le Székely Mózes úszása és párviadala, a kastélynál pedig nem más, mint Balassi Bálint esett fogságba. Bekes pedig birtokait elvesztvén, valóságos földönfutóvá lett. Sőt II. Miksa, a „nagy pártfogó” még elfogatási parancsot is kiadott ellene, így Lengyelországba menekült, ahol Báthory (1575 decemberétől lengyel király is) hívei elfogták, de az uralkodó kegyelmet adott neki. Sőt megtisztelte a már említett feladattal, amit Bekes kitűnően meg is oldott. Így aztán a király többek között a Krakkó főterén álló Bárányokhoz nevű fogadót is neki adta a lengyel nemesi cím mellé. Bekes végül Grodnóban halt meg 1579-ben, Vilnius mellett van eltemetve. Fia, László pedig Báthory halála után is a lengyel ügyet szolgálta, gyalogos hajdúival hírnevet is szerzett III. Zsigmond király svédországi hadjáratában.

Egyedi ködmönéről, vagy kabátkájáról is híres maradt, amely szabású, divatossá váló ruhadarabot „bekecsnek” nevezték el a kortársak, a magyarok és a lengyelek.

Borító: Talán hiteles ábrázolása (wilanow-palac.pl)