Beletrafált a vezérhajó reflektorába a magyar tüzér

Pálffy Lajos - 2020. július 13. 11:43

Összesen 14 Huszár osztályú, 400 tonnás rombolót épített a Monarchia, amelyek sikerrel vették fel a harcot a jóval nagyobb, és jobban felfegyverzett francia egységekkel. Az 1916 karácsonyát megelőző napokban például ismét csak az otrantói hajózárnál volt egy kisebb csetepaté, amelyből a Monarchia köteléke került ki győztesen.

Pedig az itt harcba induló francia rombolók 800 tonnás monstrumok voltak, és két 100 milliméteres löveg is volt rajtuk a négy 65 milliméteres mellett. S mint már olvashatták, a 400 tonnás Huszár osztályú rombolókon 1913-tól hat 70 milliméteres Skoda gyorstüzelő ágyú állt a tüzérek rendelkezésére. Ennek ellenére december 22-ről 23-ra virradó éjszaka a Mesterlövész (Scharfschütze) vezette, négy hajóból álló kis kötelék jókora káoszt okozott a hajózár környékén. Mindjárt az elején két, a zár részként az acélhálót tartó halászhajót megkergettek, így szabaddá vált az út az U 38-as és az U 52-es német tengeralattjárók számára. De persze az itt figyelő francia rombolók nem hagyták ezt annyiban, és dühödten támadták a kis hajórajt. Az éj sötétjében zajló kaotikus összecsapásból a francia Riviére kazántalálat utáni megbénulása után a Mesterlövész vezette kötelék jött ki jobban, a később újra támadó francia vezérhajó, a Cascque reflektorát is kilőtte egy élelemes magyar tüzér. (A Dudás nevezetű irányzó sötétített üveget tett gyorsan az irányzótávcsőre, így nem vakította el az erős fény.)

A franciák pechsorozata másnap folytatódott, amikor a Brinidisi kikötőjéből éjszaka megérkező segítség hajói többször is ütköztek azokkal, akiknek segíteni akartak. A Mesterlövész vezette kis egységben, és az éjszakai összecsapásban ott volt a Réka romboló is, ami egy szlovéniai patakról kapta a nevét. 1,5 millió koronát fizetett ki érte a Pénzügyminisztérium, 1909. április 28-án került vízre, 1910 februárjában pedig el is indult társaival a Földközi-tenger keleti medencéjébe tartó próbaútra. Az indulásnál a fedélzetén tartózkodott Ferenc Ferdinánd, a trón kijelölt örököse is. 1913 tavaszán, a II. balkáni háború alatt Montenegró partjainál cirkált a Réka is, 1914 májusában pedig Durazzo és Cattaro között találjuk többnyire, felderítő feladatokat ellátva. 1915-től, az olaszok belépésével megsokszorozódnak a feladatai, július 23-án például hidakat kell támadnia, ágyúznia az olasz partok mentén.

Az 1916-os év egy február végi viharral és az egyik hajócsavar sérülésével indul. Amiért a vizsgálóbizottság a kapitányt okolja, vele fizettetnék ki a javítás költségeit, ami egészen pontosan 35 533 koronára rúgott. És amit természetesen nem tudott volna soha megfizetni a kapitány, ezért aztán a Pénzügyminisztérium el is engedte neki a képtelen tartozását. Karácsony előtt meg ott volt a már említett összecsapás, melynek során a Réka két, a kéményeit érő találattal megúszta az akciót. 1917 augusztusában, egy nagyjavítás után biztosítja a Velence elleni nagy légitámadást, ahol az olaszok bombákat dobnak rá. A javítások után pedig jönnek a dolgos hétköznapok, így telik el az utolsó háborús év is. A Rékát végül a franciáknak juttatják 1920-ban, akik hat év haladékot kapnak a szétbontására.

Borító: Az ágyútornyok lövegei mellett ott voltak a gyorstüzelők is (Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár CC BY)