Benyovszky, a király

Pálffy Lajos - 2021. április 13. 10:06

Benyovszky Móric történetét ott hagytuk abba, hogy a Péter és Pál nevű lopott orosz hajó fedélzetén társaival együtt elhagyta Kamcsatkát. S még mielőtt elindult volna, meggyőző kiáltványban adta a világ tudtára az őt és társait ért sérelmeket.

Az előző írásban tehát odáig jutottunk, hogy Benyovszky társaival együtt elhagyja az orosz földet, a hajó aztán megkerülte a Kamcsatka-félszigetet, elhaladt a Bering-szigetek, majd a Mátyás- és a Lőrinc- szigetek mellett is, hogy aztán az Aleuti-szigetek és a Kurili-szigetek érintésével Japánban kössön ki. Innen Tajvan, majd Makaó következett. 1773 tavaszán már Párizsban találjuk, ahol felajánlotta szolgálatait XV. Lajosnak. Végül így 1773. szeptember 21-én francia zászló alatt hajózva érkezik meg Madagaszkárra, amely sziget belsejét addig még nem derítették fel az európaiak. Ezért kikötve három expedíciót is indít, két erődöt épít, végül pedig egy várost alapít, Lajos tiszteletére Louisbourgnak nevezve azt. Aztán egyre jobban átlátja a törzsi ellentéteket, háborúkat, és emberséges hozzáállásával (hadifoglyokat életben hagyja, sebesülteket ellátja, nem hagyja az életképtelennek tartott gyerekek vízbe fojtását, segíti az éhezőket) olyan népszerű lesz, hogy a törzsfők királlyá teszik. Rögtön ír egy alkotmányt is, és a törzsfőkből álló tanáccsal együtt irányítja a szigetet.

A címről lemondva aztán Franciaországba utazik, hogy ipart és kereskedelmet szervezzen szigetére, de nem veszik komolyan. Ezért Mária Teréziánál is kopogtat, s végül 1778 tavaszán visszakapja a grófi címét, de támogatást a terveihez, azt nem. Pedig már akkor flottát akart és kiépíttette volna Fiume kikötőjét. Így aztán előbb 1783-ban Angliába, majd az itteni ismételt sikertelenség után 1784-ben családostul az Államokba utazott. Baltimore kikötőjében végül társakra talált, s el is indult Madagaszkár felé. Utolsó levelét Brazíliába sodródván adta fel, a szigetre érkezéséről és haláláról társai tudósították az özvegyét és a világot.

Eszerint a hajó 1785 májusában kötött ki a nagy szigeten. Ahol Mauritius ellenséges francia kormányzója révén francia katonák is megjelentek. Benyovszky 1786. május 24-én vagy harminc lándzsás, íjas emberével megkísérelte az ellenállást, de halálos lövést kapott. Emlékezete viszont mindmáig él a szigeten, egy magyar kutató, Kubassek János még néhány évvel ezelőtt is tapasztalta ezt.

Borító: ntf.hu