Botond bárddal, vagy buzogánnyal?

Pálffy Lajos - 2019. november 5. 12:04

Aztán majdnem megfeledkeztünk hőseink, jeles történelmi személyiségeink számba vételénél, tetteik közkinccsé tételénél Botondról, a vezérről vagy vitézről, akinek alakja megint csak az idők homályába vész.

Botondról, hősi tetteiről, akár csak Zotmundról, azaz Búvár Kundról ismét csak a Képes Krónika számol be nekünk. Ez utóbbi, 1360 körül elkészülő művet amúgy nem minden történész szerint lehet megbízható forrásként kezelni, de hát éppen erre való a forráskritika tudományága. Ami ha fáradtságosan is, de el tud igazítani bennünket bizonyos kérdésekben. Botondot vezérként, no és vitézként is emlegetik, még az is lehet, hogy két különböző alakról van szó ezekben a történetekben. Ez már csak azért is valószínűbb, mert a Lehellel vagy Léllel és Bulcsúval a 945-ben német császárságot fosztogató, majd a 955-ös augsburgi vereségért bosszút álló Botond vezér nem minősülhet le egyszerű vitézzé az Apor vezér által 958-ban, Bizánc ellen indított hadjáratban.

Amelynek oka egyebek iránt az volt, hogy a bizánci császár, VII. Konsztantinosz nem fizette meg az éves rendes adót a Kárpát-medencét erre az időszakra már az uralma alá hajtó magyar törzsszövetségnek. Így aztán a magyarok büntetőhadjáratot indítottak, melynek során a Képes krónika szerint eljutottak egészen Bizánc magas falai alá. Amiken amúgy 1453-ig, I. Mohamed vagy Mehmed megérkeztéig megtörik minden  ostromkísérlet. (A keresztesek 1204 áprilisában a belviszályok miatt tudtak csak bejutni a városba.)  Talán ezt a legendás erőt és szilárdságot pontozta ellen Botond tette, amikor Apor, a vezér utasítására csatabárdjával (vagy buzogányával) akkora rést hasított az egyik, vélhetően a nyugati falon lévő, fémmel borított városkapun, hogy azon kifért egy gyermek is. Ezek után pedig a falak tetejéről bátor császár javaslatára az apró termetű, de mint a kapunál már láthattuk, bivalyerős Botond birokra kelt a császár óriásira nőtt katonájával. Konsztantinosz pedig látván az arányokat, azt ígérte a falról, ha győz a magyar vitéz, akkor megfizeti majd rendesen az adót. A krónika szerint egy órán át tartott a küzdelem, amit a császár a feleségével együtt izgult végig.

Aztán Botond csak kiszorította szuszt a hatalmas bizánci katonából, a ravasz császár pedig bízva a még Nagy Konstantin óta folyamatosan fejlesztett falak erejében, nem adott egy petákot sem a magyaroknak. Így azok aztán maguk próbálták Thrákiában összegyűjteni a nekik járó adót, meg még biztos valamivel többet is. Sikerrel is jártak, már hazafelé indultak a foglyokkal és a zsákmánnyal rakott szekerekkel, amikor a bizánci krónikák szerint rajtuk ütött egy bizánci sereg, melynek vezére Pothosz Argürosz patrikiosz, az őrségek domesztikosza volt, így aztán az Apor vezette magyarok kénytelenek voltak a zsákmányt mindenestül hátra hagyva, gyors lovaikon elmenekülni. Hogy aztán a megfutók között volt Botond is, azt nem lehet tudni, de az biztos, hogy a sereg vezére később az Apor nemzetség alapítója lett. A tekintélyes famíliáé, melynek birtokai a mai Tolna megye területén voltak az Árpádok korában.

Borító: Botond a Képes krónikában (Wikipédia)