Bottyán János, a labanc

Pálffy Lajos - 2020. november 10. 8:15

Rákóczi legtehetségesebb katonájáról, az 1709-ben sajnos elhalálozott Bottyán Jánosról, vitézségéről, virtusáról is sok történet maradt ránk. 15 évesen, a sellyei palánk lovasaként kezdte a hadi iskolákat, és generálisként fejezte be most két cikkben is tárgyalt pályafutását.

A török által megszállt Esztergomban született talán 1643-ban, protestáns kisnemesi családban. Aztán a jezsuitáknál tanult és azok vágsellyi birtokán lovászkodott. Hatásukra katolizált is, ezért aztán apja kitagadta örökségéből. Amikor pedig 1663-ban a török váratlanul elfoglalta Érsekújvárat, katonának állt, a felértékelődő sellyei erősség lovasai között szolgált. És nagy tehetséget mutatott a portyázások során, így 1681-ben már a komáromi vár lovassági hadnagya. Két év múlva pedig ott vitézkedik Esztergom ostrománál, majd annak visszafoglalása után immár főhadnagyként a vári lovasság parancsnoka lesz. És vitézül vissza is veri Sejtán Ibrahim budai pasa támadását, aki ismét a félholdat akarta látni a vár és a város tornyain. Erre az időre esik egyik legnevezetesebb „virtuskodása” is, 1685 nyarán, a piac napján földművesnek öltözve bement a török által megszállt Érsekújvárra, s ahogy előre megmondta, kihajította a frissen felhúzott minaretből a hatezres török helyőrséget imára szólító müezzint. Aztán a várkapunál belesütötte pisztolyát az akadékoskodó janicsár arcába, az üldözőit pedig társaival együtt vágták le annak rendje és módja szerint.

Bottyán János ekkor már nős ember volt, 1669-ben egy gazdag özvegyet vett feleségül, akivel szép summához jutott. Amit aztán ügyesen forgatott, fialtatott a harcok közben is. Mert ott vitézkedett saját ezredével Buda visszafoglalásánál, 1687-ben már Szeged várának kapitánya, és Kecskemét, Cegléd és Kőrös katonai parancsnoka. Ebben az évben érkezik meg nemesi oklevele I. Lipót aláírásával, amit Bádeni Lajos és Savoyai Jenő alatt a Délvidéken bőven meg is szolgál. Elveszti fél szemét egy csatában, ott van Belgrád visszafoglalásánál, majd a karlócai béke után tér csak haza Esztergomba, ahol várja hű felesége, és a főtéren álló szép háza. Ami a nemessége révén adómentessé lesz, így vendéglőt nyit benne a polgárok nagy bánatára. Sőt sörfőzdét is alapít, szőlőinek termését is kiméri, vagy a Felvidéken adja el. Aztán további házakat vesz és zálogbirtokokat szerez Párkány környékén, Nagybényben, Köbölkúton, Kisújfaluban és Bátorkeszi határában, melyeknek terményeit Esztergomban értékesíti. Így hamarosan a város leggazdagabb embere lesz.

De nem tud megülni a vagyonán, ezért 1701-ben már a Rajnánál harcol a spanyol örökösödési háborúban a franciák ellen, majd Rákóczi kurucai ellen veti be Bécs. De ez már egy másik cikk, másik történet.

Borító: Nem annyira sikerült szobra Esztergomban (kozterkep.hu)