A Császári és Királyi Dunaflottilla a Nagy Háború előtt

Pálffy Lajos - 2021. május 18. 2:37

Itt az ideje annak, hogy megismerkedjünk a Császári és Királyi Dunaflottillával is, amely, mint azt a sorozat előző cikkeiből sejthetjük, monitorokből állt. Amiket őrnaszádok kísértek el a bevetésekre, de voltak torpedóvető hajóink is.

A Temes és a Bodrog monitorok történetének megismerése után vessünk hát egy pillantást arra az egységre, amelyben a két hadihajó szolgált, s amelyet a „lissai győző”, Wilhelm von Tegetthoff admirális javaslatára állítottak fel rögtön a kiegyezés után, 1867-ben. S amely a két elsőnek épített monitor, a Maros és a Leitha vízre bocsájtásával vált valósággá Óbudán, 1871-ben. A két hadihajóra pedig meglehetősen hamar szükség is lett az Al-Dunánál és az ország más határvizein. Hiszen ekkor már zajlott az Oszmán Birodalom agóniája, s majd a Balkán-háborúk során sorra függetlenedtek az fél évezrede török elnyomás alatt élő népek. 1878-ban függetlenné válik Szerbia, Montenegró és Bulgária, majd a két román fejedelemségből ravaszul kialakított királyság is lerázza a török igát. És persze össze is vesznek majd a területeken, így aztán a török Bosznia-Hercegovinát előbb okkupáló (megszálló), majd a birodalomhoz csatoló (annektáló) Monarchia is érintett lesz a küzdelmekben.

Ahol a Dunaflottilla is nagy szerepet kap, a Leitha és a Maros még 1878-ban, Szabács vára alatt, a Száván hajózva át is esik a tűzkeresztségen. Bécsben és Pesten pedig jól tudják, hogy a flottillát fejleszteni kell, mert csak így lehet rendet tartani a Dunán és a határfolyókon. Így kel életre a Budapesti Tengerészeti Különítmény, amelyhez a monitorok mellett már őrnaszádok és torpedóvetők is tartoznak. Harcászati alapegység a monitorpár (A Maros és a Leitha, az 1904-ben épített Temes és Bodrog, no és az 1892-re elkészülő Szamos és Kőrös) lesz, amelyhez 2-2 őrnaszád is kerül erősítésként. S mivel a Balkánon újjáalakuló államok még nem képesek ilyen hajók létrehozására, hát az Óbudán, a Hajógyári-sziget és a mai katasztrófavédelmi kiképző központ helyén állomásozó Dunaflottilla egyeduralkodó lesz a déli vizeken.

Így aztán folyamatosan őrjáratoztak a Dunán és a Száván hajóink ezekben a zavaros időkben. „Flottatüntetésekkel”, tehát pusztán a megjelenésükkel is tudatosították a zavarosban halászni akarókkal, hogy a Monarchiával nem érdemes tengelyt akasztani. A Nagy Háború kitörése előtt, 1913-ban ehhez a flottillához hetediknek csatlakozik az Enns monitor is, így együtt már meglehetősen nagy tűzerőt képviselve. Amire persze vigyázni kell, hiszen mondjuk egy parton felállított, könnyen pótolható üteg komoly, visszafordíthatatlan károkat okozhat a hajókban. Amikre aztán nagy veszélyt jelentenek az úszó aknák is. Mint tudjuk, 1914. október 23-án a Temest is egy ilyen, az antant hatalmak által a tengerekre tervezett, és aztán Szerbiának leszállított robbanó szerkezet semmisítette meg. Ráadásul a legénység nagyobbik része, 31 ember is ott veszett a hajóval együtt.

(A sorozat következő cikkében az Dunaflottilla első világháborús tevékenységéről olvashatnak.)

Borító: Monitorok a Dunán (alfahir.hu)