Csorba, görbe bögre

Pálffy Lajos - 2018. január 18. 12:29

Ezt a görbe, csorba, de azért már mázzal erősített és 3D-ben tanulmányozható bögrét Pannónia provincia elfoglalásának idejére, a kora római korra datálták.

A Balatoni Múzeum gyűjteménye még 1946/47-ben gyarapodott vele, amikor már az igazgató az a Dornyai vagy Darnay Béla volt, akinek olvashattak már ezen a felületen múzeumalapítási szenvedélyéről. A 7,5 centiméter magas, meglehetősen pontosan benyomkodott szalagdíszekkel ékített bögre egy zavaros kornak volt a tanúja. Egy olyan időszaknak, amikor még nem volt szilárd Pannóniában Róma békéje, a légiók még küzdöttek az őslakosokkal a területekért. Hogy aztán miért éppen a Dalmáciában, legészakabbra a Száva és a Dráva között mindenféle komolyabb szervezettség nélkül élő illír pannonokról nevezte el Róma ezt a földet, azt nem lehet tudni. A pannonokat, ha egyáltalán éltek is valaha a Claudius császár által elnevezett, a mai Dunántúlt magában foglaló területen, a kelták már a Krisztus előtti 4. században elkergették innen. Ez a remek fegyvereket használó nép aztán jókat háborúzott az Erdély felől érkező dákokkal, akik Burebista királyuk Krisztus előtt 44-ben bekövetkező halála után meggyengültek, a szarmaták révén pedig Krisztus után 30-tól szépen visszaszoríttattak az erdélyi hegyekbe, hogy aztán Traianus végképp pontot tegyen a történetükre.

A pannonok bögréje (Balatoni Múzeumi CC BY-NC-ND)

A római légiók először a borostyánutat biztosítandó, a mai nyugat-dunántúli területeket foglalták el Krisztus előtt 35-től. Augustus, de különösen fogadott fia, Tiberius fejezi be itt a hódítás nem is annyira egyszerű feladatát Krisztus után 9-re . Mert azért ezek a semmiféle szervezettséget sem mutató pannonok, vagy éppen a Majna mellől Morvaországon át a Felvidék nyugati részére megérkező markomannok és kvádok sem adták be könnyen a derekukat. 9-ben Tiberius legátusként éppen a markomann Marbodus király ellen vonult, amikor a hátában immár sokadszor fellázadtak a pannonok Bato vezetésével. Így vissza kellett fordulnia, hogy rendet tegyen, de végül csak meglett az a vágyott diadalmenet Rómában. Nem véletlen, hogy ekkortájt még az Illíria provincia részeként kezelt terülten tartósan 3 légió kellett a hatalom megtartásához, az első század végére pedig a Duna vonalán kiépült a limes is. A római légiókkal pedig ide érkezett mindaz, amire képesek voltak a birodalomban, többek között egy fejlettebb, az itáliai technikákat használó fazekasság is. Ezután már már nem nagyon állítottak elő itt sem „görbe bögréket”, az önállóságuk elvesztéséért cserében kiváló minőségű cseréppoharakból ihatták a rómaiak által telepített szőlőkből préselt és erjesztett bort a lassan eltűnő pannonok is.

Borító: Balatoni Múzeumi CC BY-NC-ND