Dancs mester vára valahogy túlélte

Pálffy Lajos - 2019. október 24. 10:34

Ha pedig Bajmóc és Szomolány után még egy teljesen épségben maradt magyar várat akarunk látni a Felvidéken, utazzunk el hát Zólyomlipcsére, Besztercebányától másfél órányi kocsikázással. És tényleg csodát láthatunk, egy török által le nem rombolt, Bécs által fel nem robbantott helyre kis várat.

Amit valamiféle régebbi alapokon (talán egy lakótorony) az a Dancs mester kezdett el fejleszteni, aki az első időkben sorra foglalta el az Árpádok kihalása utáni zűrzavarban a környék királyi várait (Zólyom, Dobronya, Palajta), majd Károly Róbert az orrára koppintott, és azon túl a messziről jött király egyik legfontosabb embere, legnagyobb híve lett. Ott vitézkedett már Károly Róbert oldalán a rozgonyi csatában, de elkísérte az uralkodót a Basarab ellen indított havasalföldi hadjáratára is. Amit ugyan ellenzett, de amikor a király bajba került, saját testével védte meg a harc során. Ott volt aztán abban a népes küldöttségben is, amellyel Károly Róbert 1333-ban szülőhazájába, Nápolyba indult, hogy ott királlyá tegye kisebbik fiát, Andrást. Nagy úr volt hát Dancs mester, ő építhette az öregtorony mellé a hatvanszor harminc méteres, szilvamag alakú belső várat, amit aztán tovább fejlesztettek az utódai.

Akikről a következő száz esztendőben nem sokat tudunk, de az biztos, hogy 1440 körül Giskra huszitáinak a kezére került Zólyomlipcse. Őt pedig Mátyás „szelídítette meg”, és tette hű emberévé. A zólyomlipcsei vár eztán a mindenkori királynéké lett, a környező nagy erdőségek miatt vadászkastélynak használták. Egy felirat szerint 1531-ben a megözvegyült Mária királyné tulajdonában volt, de 1542-ben már Turn Kristóf stájer rablólovag birtokába került, aki jól tudott halászni a zavarosban. Aztán a Széchyk is jöttek a birtokosok sorában, végül Széchy Margit révén, hozományként került Wesselényi Ferenc tulajdonába. A összeesküvő nádor itt az addigra már reneszánsz elemeket is mutató, lakályos várkastélyban szenderült el örökre 1667-ben. Miután pedig kitudódott, hogy a feje volt a róla elnevezett összeesküvésnek, hát a kincstáré lett minden vagyona, így Zólyomlipcse is. És a kincstár ezen esetben jó tulajdonosnak bizonyult, bérbe adta a várat, amely így volt Bercsényi Miklós keze alatt is, de a kuruc, majd a labanc világot is túlélte.

Aztán huss, szálltak az évtizedek, évszázadok és Fényes Elek 1851-ben kiadott országleírásában Zólyomlipcse kapcsán még mindig „használható karban lévő várat” emleget. Ami aztán 1860-ban leégett, majd romosan állt 1873-ig, amikor is a magyar állam, vagy ahogy akkoriban mondták: álladalom árvaháznak alakíttatta át, új épületszárnyakat is emeltetve. Zólyomlipcse egészen Trianonig volt hangos a gyermekzsivajtól, majd a csehszlovákoké lett. Aztán 1993-tól ez az álladalom is megszűnt, szlovák szomszédaink pedig 2008-ban fogtak hozzá a felújításához. Csak előzetes bejelentkezés alapján látogatható manapság az épületegyüttes.

Borító: A mai állapotok (varak.hu)