Dobó után a kapitány

Pálffy Lajos - 2023. január 11. 10:19

Akkor most vegyük csak sorra Dobó István hadnagyait is, akik az áruló, és ezért meg is bűnhődő Hegedűs kivételével mind vitéz emberek voltak – tudjuk ezt Gárdonyi Géza örökbecsű munkájából, de a ránk maradt forrásokból is.

Mekcsey István rosszul végződő történetét már olvashatták ebben a sorozatban, de hát ott volt talán a legszimpatikusabb tiszt, a tüzes kereket és mindenféle robbanó szerkezeteket kifundáló és legyártó Gergely deák is. Azaz Bornemissza Gergely, aki Pécs püspöki városában született a mohácsi tragédia évében. Apja állítólag kovácsmester volt, és amit a borra és más léhaságokra költött volna keresményéből, azt a fia taníttatására fordította. Hogy aztán hol és mit tanult ez a Gergely deák, arról csak találgatni lehet. Az valószínű, hogy az alapismereteket a pécsi káptalani iskolában szerezhette meg, de hogy aztán még hol tanult, azt nem lehet tudni. Azt viszont igen, hogy Eger várában a király, tehát I. Ferdinánd által fizetett 250 gyalogos hadnagya volt. Talán éppen az iskolázottsága hozta meg neki a hadnagyi rangot 26-27 évesen, de persze azért a kardot is kiválóan tudta forgatni, nem csak azt a bizonyos pennát Bornemissza uram.

Aki aztán Egerben ihatott bort, amennyi csak beléje fért, hiszen a város már akkor híres volt a szőlőiről. Veszekedhettek is vele ezért feleségei, először Fügedi Erzsébet, majd annak halála után Sigér Dorottya. Aki Jánost, a regényben szereplő Jancsikát is szülte neki. Az ostrom történetét most nem is taglalnánk, Dobó István az amnesztiát és a királyi kegyeket megkapván 1553. március 13-án távozott a rommá lőtt várból. De még előtte, 1553 februárjában csúful járt Mekcsey hadnagy, akit már Bornemissza Gergely bosszulna meg, de csak Sajóvárkony jobbágyain tudja csillapítani a dühét, a tetteseket nem találja meg. Már Eger kapitányaként aztán olyan kipróbált tisztjei vannak, mint Zoltay István, Pethő Gáspár és Fügedy János hadnagyok. Kapitánytársa pedig Zárkány Pál lesz, és megmarad neki Sukán számtartó becsületes szolgálata is.

Sukán lesz az, aki kiszámolja, mennyit lehet költeni a vár rendbetételére és az új, saját magáról elnevezett bástyára. Mert Bornemissza lesz az építkezések levezénylője, mellette pedig azért odafigyel a hatvani és a füleki török bégek dolgaira is. 1554 októberének elején a füleki béget veri meg Keresztesnél, majd Poroszlónál a hatvani török, pontosabban Veli bég csapdájába esik embereivel. Vele együtt kerül fogságba Zoltay is, de Zárkándy Pálnak sikerül kitörnie a csapdából. Zoltay Istvánt kiváltják aztán, viszont Bornemissza esetében erre nem került sor. Pedig biztos voltak Bécs részéről próbálkozások, és neje, Sigér Dorottya is esdeklő levelet írt ura érdekében Nádasdy Tamás nádornak.

Gábor deákot végül Budáról, 1554 novemberének elején indítják útnak Sztambul felé. Ahová december 12-én érkezik meg a karaván. Bornemissza a Héttoronyba kerül, az ősi város délkeleti sarkába. Ahol a törökök szeretnék kiszedni belőle Eger gyengeségeit. Nem beszél, s amikor leállnak a vallatásával, Kara Ahmed pasa és nagyvezír, aki kudarcot vallott a „juhakol” alatt, kivégezteti, még mielőtt maga is megkapná 1555. szeptember 29-én a selyemzsinórt. Jancsikából pedig jeles katona lett, Báthory István lengyel király seregében harcolt és győzött 1579 és 1581 között Rettegett Iván oroszai ellen.

Borító: Dobó kapitánnyal a filmben (egri-magazin.hu)