Dobronyának is elhordták a köveit

Pálffy Lajos - 2019. november 6. 11:08

Ha már Zólyom környékén járunk, álljunk meg csak Dobronya romjainál egy pillanatra. Amely éppen a zólyomi utat védte a városkától 12 kilométer távolságra. Aki Dobronyát bevette, az minden baj nélkül elmehetett Zólyom pártázatos falai alá is.

A zólyomi vár, amiről már olvashattak e sorozatban, még Zsigmond királyunknak köszönhette a reneszánsz átalakítását, amelynek nyomát a mai napig őrzi a palota falának tetején végigfutó pártázat. De Dobronyából nem sok minden maradt meg, pedig hajdan itt is volt két emeletes palota, voltak tornyok és falak. A várat és az alatta elterülő falut, majd mezővároskát 1254-ben, IV. Béla említi először oklevelében, mikor is a puszta vidékre német telepeseket csalogatott. Magát a gótikus várat a már ismert Dancs mester, és/vagy Zólyomi Demeter építtette ki, de 1306-ban Csák Máté kebelezte be. Majd a nagyúr halála után királyi vár lett, és a királynék is bírták. De senki sem volt jó gazdája, mert 1455-ben V. László Baumkircher Andrásnak, Szalónak urának, a III. Frigyes és Mátyás idején tevékenykedő (és az előbbi által lefejeztetett) zsoldosvezérnek adta, hogy az építse újjá. Ami meg is történt, aztán 1464-ben már Mátyás az úr Dobornyában. Később meg Turócz Benedek, akit 1476-tól a nagy király szeretett felesége, Beatrix követett. Ő adja majd zálogba Frangepán Bernátnak, s Bernát lánya, Isotta pedig 1515-ben nászajándékul viszi be Perényi Istvánnal kötött házasságába.

Perényi pedig Werbőczy Istvánnal cseréli el, és itt jelenik meg a vár történetében a török. (Akit aztán Werbőczy uram is szolgál majd Buda vén bírójaként.) Az oszmánok 1568 áprilisában a mezővárossal együtt fel is prédálják, vagy ötven foglyot hurcolva magukkal. Aztán 1575-ben és 1583-ban már nem sikerül ilyen jól a rajtaütés, de 1598-ban ismét következik az ostrom után a szabad rablás. A várat és a várost közben tűzvészek és pestis is pusztítják, a vidék 1625-ben végül az Esterházyaké lesz. De jár erre Bocskai 1606-ban, majd itt táboroznak 1682-ben Thököly kurucai is. Akiket aztán Bécs alá vezényel majd egy esztendő múlva a török. A vár maga az 1700-as években néptelenedik el és indul pusztulásnak. Amihez a városka immár evangélikus tót lakossága is hozzájárul azzal, hogy házaihoz elhordja szépen a köveit.

S ahogy a jelenleg Dobra Niva névre hallgató település honlapján is olvashatjuk, egészen Trianonig az Esterházyak bírják a környéket, és nyomják el szegény szlovákokat. Akik azért titokban szlovák könyveket és újságokat olvasnak, sőt, színdarabokat is rendeznek. A weblap helytörténeti szövegét jegyző illető szerint a legvadabb magyarosítás éppen a Bach rendszerben volt, ami persze képtelenség. De nagy volt akkor is a szegénység, csak az erdő és a kőműveskedés adott megélhetést. Ezért is sokan kimennek Amerikába, majd kiviszik családtagjaikat is. De ez már egy másik történet, az a három faltöredék és néhány ablaknyílás, ami a várból megmaradt, szépen konzerválva ott van a 66-os út feletti dombon. Érdemes felsétálni, már csak a magyar múlt miatt is.

Borító: A falak és a városka maradéka (varak.hu)