Dunaflottilla a vörös diktatúra ellen

Pálffy Lajos - 2021. november 25. 11:25

1919 nyarára a kommunisták rekvirálásnak mondott fosztogatásai, gazságai miatt általános elégedetlenség lett úrrá az országon. Amely különösen a konzervatív és vallásos vidéken volt érezhető, de a jobbára foglalkoztatás nélkül maradt első világháborús tiszti kar, így az egykori Dunaflottilla elöljárói sem nézték jó szemmel Kun Béláék törekvéseit.

Tisztában voltak ezzel a magyarországi kommunisták is, ezért aztán orosz mintára a pótolhatatlan szakértelemmel bíró tisztek mellé politikai bizalmikat, tehát komisszárokat neveztek ki. Az egyes egységeknél emellett még munkástanácsokat is alakítottak, amelyek beleszólást követeltek maguknak a döntések meghozatalába. A Vörös Duna Flottillánál 1919. április 4-én megalakult munkástanács Suchanek, Mostler, Somimer, Doktor és Tancsák elvtársakból állt. Akiket, mint ahogyan a komisszárokat is, természetesen ki lehetett játszani. És ki is játszották, mint ahogyan azt láthattuk június 23-án, Esztergomban is. Ahová Benedek Dezső gépész visszaemlékezései szerint reggel megérkezett a hír, hogy Budapestről tisztek csoportja érkezik majd a nap folyamán a Csuka őrnaszádon, hogy tájékoztatást adjon a helyzetről, és megbeszéljék a további teendőket.

És valóban, dél körül be is futott a Csuka, rajta Csicsery László fregatthadnaggyal, a felkelés egyik motorjával, majd hősi halottjával. A Csukán tartózkodott a flottilla korábbi parancsnoka, majd fő politikai megbízottja, komisszárja, Ankner Béla is. Akivel törököt fogtak Kun Béláék, mert ő volt az, aki a tiszti megbeszélésen éppen a tanácskormányt szidalmazta, bemutatva annak bűneit. Kifejtette azt is, hogy a hadihelyzet miatt a Kun Béláék által ígért orosz segítségre nem lehet várni, és a világforradalom kitörésében is kár bizakodni. Közölte, hogy a Felvidéken harcoló magyar csapatok is követelik már a nemzetiszínű zászló visszaállítását, amit a flottillások is szeretnének elérni. Tájékoztatott a tervekről is, miszerint el fogják kergetni a kommunistákat, egy szocialista kormányt alakítanak majd, amiben helyet kap Böhm Vilmos hadügyi népbiztos, a magyar Vörös Hadsereg parancsnoka is. Aki persze alig sejthetett valamit arról, hogy mire készülnek a katonatisztek ott a Ludovika Akadémián, a Vilmos herceg (akkor éppen Engels) laktanyában és a Dunaflottilla óbudai állomáshelyén. Ahol is a Maros monitor mellett a Pozsony ágyúnaszád (felfegyverzett gőzös) és a Csuka őrnaszád horgonyzott. A Maros parancsnoka, Görgey Richárd mellett a másik két egység irányítója (Korparic Ede és Babos Lajos) is csatlakozott a Ludovika Akadémia (és az Engels laktanya) felkelőihez, akiknek az irányítója Leberkovics Jenő 34 éves százados volt, de ott volt a tisztek között Zemplén Szilárd korvettkapitány is.

A tervek szerint az Esztergomnál (Szamos monitor) és a Dunaradványnál (Lajta monitor és Komárom őrnaszád) horgonyzó hajóknak Budapestre kellett hajózni, és együttes erővel elsöpörni a kommunisták diktatúráját. De a Szamos végül nem indult el, a Lajta és a Komárom pedig késett, így június 24-én délután ötkor csak a Maros, a Pozsony és a Csuka jelent meg a népbiztosok és családjaik által lefoglalt Hungária Nagyszálló előtt a Dunán.

Borító: Egy monitor fedélzete rajzon (filmarchiv.hu)