Egy 16. századi karrierista

Pálffy Lajos - 2022. május 31. 9:01

A hősnek nem igazán mondható Majláth István alakját azért idézzük fel, mert rajta keresztül talán egy kicsit közelebb tudunk kerülni ahhoz a zavaros korhoz, a 16. század első feléhez, amikor élt és karrierjét felépítette. Apja még egy moldvai oláh katonaember volt, ő már erdélyi vajdaként a fejedelemség irányába tett lépéseket.

Majláth, vagy Majlád István tehát a mai értelemben nem volt hős, még akkor sem, ha hadakat vezetett, és mint ilyen, a kardot is tudta, hogy hogyan kell megfogni. Hogy ezt még apja tanította meg neki, az nagyon is valószínű, Majláth Mátyás 1480 körül, még Mátyás uralkodása alatt települt át Fogarasba, és vásárolt ott birtokokat. Fiát pedig taníttatta bizonyosan, hiszen 1525-ben Istvánt már II. Lajos mellett találjuk, annak asztalnokaként. Ott van aztán királya közelében a mohácsi csatában is, ahonnan az uralkodóval ellentétben ő ép bőrrel szabadul. Budára fut ő is a sereg maradékával, majd az udvarnál megismert ifjú barátaival, Nádasdy Tamással és Zalay Jánossal úgy intézik, hogy Ferdinánd kezére került Pozsony, a részben oda menekített királyi kincstárral együtt. Ferdinánd ebből a pénzből veszi meg a dunántúli főurak támogatását, Majláthot pedig Fogaras várával jutalmazza, és erdélyi érdekeit védetné vele. (Zalay pozsonyi főispán lesz, Nádasdy történetét meg két részben ismerhetjük a sorozatból.)

Majláth tehát Szapolyai ellen vezet hadat 1527-ben, nagy része van abban, hogy a „nemzeti” királynak Lengyelországba kell menekülnie. Aztán másfél év után, 1528 novemberében mégis az ő pártjára áll. Hogy aztán amikor Török Bálint Ferdinánd érdekeit védendő, megérkezik seregével Erdélybe, ismét a bécsi király táborában találjuk. Az erdélyi szászokat igyekszik Ferdinánd pártján megtartani, de Petru Rares moldvai vajda török parancsra betör a szász vidékre és szétveri Majláth és Török csapatait. Majláth az Olt egyik hídja alatt megbújva menekül meg a haláltól vagy a fogságtól, Török Bálint a maradék erőkkel pedig elhagyja Erdélyt. János király pedig hű emberét, a később lengyel királlyá is megválasztott Báthory Istvánt teszi meg 1529-ben vajdának és küldi a szászok, Nagyszeben ellen. Hogy aztán ekkortájt mi járt Majláth István fejében, azt nehéz lenne megtudni, az biztos, hogy 1530-ban feleségül veszi barátja húgát, Nádasdy Annát. És vele újabb birtokokhoz jut, de Nádasdy Tamás ekkor már kételkedik Ferdinándhoz való hűségében. Mert Majláth valóban meglátta annak a lehetőségét, hogy a két tábor között mozogva még sokra viheti Erdélyben.

Az biztos hogy az erdélyi rendekkel együtt a János király által helytartóvá tett Ludovico Gritti ellen fordul, miután az orvul megölette Czibak Imre váradi püspököt. (Aki még katonaként szintén megjárta Mohácsot, és a velencei kalandor, Gritti emberei csak úgy tudnak végezni a kardját sebesen forgató Czibak püspökkel, hogy elvágják sátrának köteleit, és a ráomló ponyván keresztül lándzsákkal halálra szurkálják.) Grittinek az erdélyi rendek szerint is vesznie kell, a Medgyes városába beszorított kalandor ellen a sereget 1534 szeptemberének végén Majláth vezeti. És nyomban ki is végezteti a velenceit, hogy az több bajt ne okozhasson. A továbbiakban már János erdélyi vajdájaként, Fráter György embereivel együtt részt vesz a Felvidék elleni hadjáratban, de 1540-ben ismét János ellen szervezkedik, így a tordai országgyűlésen fej- és jószágvesztésre ítélik. Amit nem tudnak persze foganatosítani, sőt, János király halála (1540 július 17. vagy 21.) után, a segesvári országgyűlésen országos főkapitánnyá is megteszik.

Ekkor már tisztán látszik, hogy a fejedelemségre tör, ezért a török parancsára megint megérkező Petru Rares vajda 1541. július 20-án, Fogarason elfogja és Sztambulba viteti. Kilenc évet él még a Héttoronyban, ahol Gárdonyi regényében is találkozhatunk vele.

Borító: Majláth és felesége, Nádasdy Anna címere (mek.oszk.hu)