Egy elfelejtett művészetbarát, Oberten Odiló élete I.

Fáy Zoltán - 2023. január 9. 6:33

Ötven évvel ezelőtt, 1973. január 4-én halt meg Esztergomban Oberten Odiló franciskánus, aki papi és szerzetesi hivatása mellett nemcsak érdeklődött a képzőművészetek és a művészet története iránt, hanem a budapesti Festészeti Akadémián, bár rövid ideig, de tanulmányokat is folytatott. Noha az utókor leginkább a jászszentandrási Szent Kereszt felmagasztalása templom Aba-Novák freskóinak bírálata miatt ismerheti nevét, gazdag életútjának ez a konfliktus csak nagyon kis részét jelenti.

Oberten József 1892. augusztus 11-én látta meg a napvilágot a Csanád vármegyei Mezőhegyesen. A faluban 1864-ig többször is ferencesek látták el a lelkészi szolgálatot, vélhetőleg a barátok népmisszióinak később is kedvelt célpontja, illetve a koldulórendi szerzetesek koledálási területe lehetett Mezőhegyes, s így a XIX. század végén, XX. század elején Oberten József mellett egy másik fiatalember, Luptovics Béla is a ferences rendbe, az akkoriban frissen átalakított Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Rendtartományba kérte felvételét. Oberten József 1907. szeptember 5-én kezdte meg újoncévét, szerzetesi névként a magyar ferencesek között nagyon ritka Odilót kapta. 1909-ben Dunaföldváron volt első éves filozófia hallgató, majd a három éves stúdiumok után 1911-ben Gyöngyösön folytatta tanulmányait, a négy évig tartó teológiai képzést. 1915. január 25-én szentelte pappá Zadravecz István tábori püspök. 1916-ban Pécsre helyezték, ahol plébániai kisegítő, hitszónok, a Jézus Szent Vére Társulat és a Szűz Mária Skapuláré Társulat vezetője, a gimnazisták prefektusa lett. Kisebb-nagyobb változások történtek beosztásában, volt például háztörténet jegyző és könyvtáros is, de ezekben a nehéz időkben, amikor az első világháború után Pécs a szerb megszállás miatt csak különleges engedélyekkel volt látogatható, egy ideig nem is helyezhették más rendházba elöljárói.

1918. november 14-től 1921. augusztus 22-éig tartott a szerb megszállás, és bár az itt élők izolálása a három év alatt nem volt azonos, egyes időszakokban még a levélváltás se volt lehetséges az ország többi részével. 1921-ben házfőnöknek nevezték ki, és hosszú ideig az is maradt. Már ebben az időben is foglalkozott folyóiratokkal, kiadványokkal, szerkesztéssel: 1922-ben jelent meg a közeli máriagyűdi búcsújáróhely zarándokainak szánt énekeskönyv, amelyet Kelemen Andorral együtt állított össze. 1928-tól pedig az ő szerkesztésében látott napvilágot a rendszertelenül megjelenő „A Pécs-Szigeti külvárosi Katholikus Egyházközség értesítője” című folyóirat. A templom átépítésének idején P. Odiló instrukciói alapján készült el a kupola és az északi homlokzat, valamint az ő megbízásából készítette Korényi József (1881-1957) az új falképeket, illetve Gebauer Ernő (1882-1962) a keleti homlokzat képeit.
A pécsi ferences harmadrend sorsát akkor is a szívén viselte, amikor nem ő volt vezetőjük. 1925-ben például 2 477 000 koronát adományozott számukra, hogy a befolyt összegeket karitatív célokra tudják fordítani. 1928-ban a pécsi terciáriusok a „Szent Antal Kenyere” mozgalom keretén belül már 108 nélkülöző testi-lelki ellátását szervezték meg.

Ám ebben az évben Oberten Odiló pécsi tevékenysége véget ért, mert a gyöngyösi rendtartományi káptalan a rend vezetőjének, Oslay Oswaldnak a „kormánytanácsosává”, a rendi kiadványok ellenőrévé nevezte ki, valamint Vácra helyezték, hogy a két évvel korábban alapított Kapisztrán Nyomda igazgatója legyen. Oberten Odiló nevéhez fűződik egy új betűkészlet megvásárlása, amelyet Horváth Zénóval, a nyomda első igazgatójával együtt aktatáskában szállítottak Budapestről Vácra.

Mellette még népmissziós hitszónok is volt. 1931-ben Budapestre helyezték, ahol viszonylag visszavonultabban, kevesebb feladatot ellátva folytatott festészeti tanulmányokat. Ebben az évben, bár már három éve nem Pécsett szolgált, Virág Ferenc pécsi megyéspüspök meghívta az egyházművészeti bizottságba, amelynek elnöke Szőnyi Ottó (1876-1937), neves katolikus pap, régész, művészettörténész, múzeumigazgató volt. Nem sokáig maradt Budapesten, mert a következő évben már Szegeden hitszónok, plébániai kisegítő, könyvtáros, a Rózsafüzér Társulat és a Fehérlányok igazgatója.

1933-ban Szolnokon házfőnök helyettes, hitszónok, hitoktató az állami leányiskolában, a Szent Cecilia Kongregáció vezetője. Ebben az évben történt a nevezetes konfliktus Jászszentandrás templomának kifestése miatt.

(Folyt. köv.)

Borító: 1928-ban, a pécsi rendház csoportképén, Oberten Odiló a 6. (Magyar Ferences Könyvtár)