„Egy jó karakter életre kel a könyv lapjain!” – Fábián Jankával beszélgettünk

Kecskés Nikoletta - 2022. október 20. 6:03

Fábián Janka könyveiben a történelem és a romantika rajongói egyaránt megtalálhatják, amire vágynak. Az írónő most kislánykori álmokról, az olvasásról, és legújabb könyvéről mesélt, s azt is elárulta: őt magát mennyire találhatjuk meg regényeinek szereplőiben.

Hamarosan megjelenik a tizennyolcadik regénye. Ennyi könyvvel a háta mögött melyik az a sor, amelyet legemlékezetesebbnek, legfontosabbnak érez?

Nem tudok erre konkrét választ adni. Sok jó sorom, mondatom van, de némelyik csak az adott kontextusban „ütős”, mások pedig akár a szövegből kivéve is megállják a helyüket. A Molyon néha kíváncsiságból megnézem, hogy az olvasók mely idézeteket válogatták ki a könyveimből, és néha magam is meglepődöm, milyen frappáns megállapításokat tettem – gyakran nem is emlékszem rá.

Sikeres íróként már rutinosan, határidők betartásával dolgozik. Mennyire maradt meg az írás kezdeti varázslata? Ilyennek képzelte az írói pályát az egykori 10 éves kislány, akinek megjelentette a meséjét a Váci Napló?

Biztosan nem ilyennek… Persze, az írói létnek van egy nimbusza, egy varázsa, főleg kívülállóként nézve, de azért nagyrészt ez is csak egy munka. A könyvek nem írják meg magukat, a múzsa sem mindig csókol homlokon, és ilyenkor bizony tényleg jól jön a rutin. Ám az is igaz, hogy ha nem szívből jönnek a sorok, az nem lesz az igazi, és az ember úgyis kitörli másnap. A kettőnek együtt kell működnie. Le kell ülni nap mint nap a billentyűzet elé, ami testileg-lelkileg fárasztó tud lenni, de egyben feltölt az alkotás élménye, a büszkeség, hogy létrehoztam valamit.

Történészként nyilván nem esik nehezére a környezet és a szokások korhű ábrázolása, de mi a helyzet a karakterekkel? Mennyire van jelen egy-egy női főhős személyiségében – egyáltalán előfordul, hogy valós karakterekből merít ötletet a szereplők megformálásakor?

Huszonegyedik századi embereket nem lehetséges egy az egyben a múltba visszahelyezni. Nyilván felhasználok személyes tapasztalatokat is, de az általam kitalált, megalkotott karakterek rendszerint önálló életre kelnek, és a végén már valódi egyéniségekké válnak, önálló akarattal. Az a jó, ha egy karakter – akár főszereplő, akár mellékszereplő – erőteljes, és szinte életre kel a könyv lapjain. Saját magamat sem írom bele a szereplőimbe. Valamennyire persze mindegyikben benne vagyok, de egyrészt nem tudatosan, másrészt nem észrevehetően. Például alapszabály és ősrégi írói ösztön, hogy nem nevezünk el saját magunkról főhőst, ugyanis ez esetben bármit mondunk utólag, az olvasó velünk fogja azonosítani.

Jelentős olvasó bázissal büszkélkedhet. Ha valaki mégis most kezdene ismerkedni a Fábián Janka regényekkel, melyiket vegye először kézbe?

Sok olvasóm ragaszkodik ahhoz, hogy kronológiai sorrendben olvassa a könyveimet, de én ezt soha nem értettem. Néha már nem is emlékszem, milyen sorrendben írtam őket, hiszen rengeteg év eltelt, és kiadókat is váltottam. Azt javasolnám, hogy elsőre egykötetes regénnyel, és ne sorozattal indítson – akkor kiderül, szereti-e a stílusomat, a témáimat. Ha igen, akkor jöhetnek a hosszabb történetek!

Novemberben várható A szabadság szerelmesei címmel legújabb könyve. Mit kell tudni a történetről? Hogy érzi, legelső könyvének 2009-es megjelenése óta milyen irányban változott az olvasási kedv hazánkban?

A könyv a tavaly megjelent Az Anna-bál szerelmeseinek a folytatása, és nagyjából ott veszi fel a cselekmény fonalát, ahol abban elhagytuk, tehát az 1830-as évek végén. Utána hosszasan kalandozhatunk a füredi késő reformkor éveiben, amikor az Anna-bálok országos jelentőségű eseményekké nőtték ki magukat, és ezen kívül is szinte minden évben volt valami ünnepelni való a népszerű Balaton-parti fürdőhelyen. Az 1848-49-es forradalom és a szabadságharc is egészen különleges volt füredi szemmel nézve, számomra még történelem szakosként is tartogatott meglepetéseket (sőt, nem is írtam bele mindent, noha nagyon szerettem volna, de a cselekmény már nem bírt volna el annyi „érdekességet”).

Nem tudom, mennyit változott ebből a szempontból a világ 2009 óta, hiszen én akkor még nem számítottam bestseller-írónak. Az viszont tény, hogy harminc-negyven évvel ezelőtt nagyságrendekkel több könyv fogyott. Ez sajnálatos, de annak kell örülni, ami van – például, hogy a könyv még mindig előkelő helyen szerepel a karácsonyi ajándékok listáján.

Mikor és hol találkozhat legközelebb személyesen Önnel a közönség? 

A szabadság szerelmesei megjelenése után biztosan lesz több találkozóm, dedikálásom. Ajánlom az olvasóknak, hogy figyeljék a Facebook-oldalamat (https://www.facebook.com/fabianjanka), ahonnan megtudhatják az aktuális időpontokat, helyszíneket.

Borító: Máté Péter