Egy másik Zrínyi

Pálffy Lajos - 2022. október 11. 6:05

Mondhatnánk azt is, hogy a Zrínyiek, amíg a család neve fennen tündökölt, mást sem csináltak, mint a törökkel harcoltak. Mert az oszmán hódítás iránya nem csak Bécs volt, hanem a horvát részek elfoglalása után Grác és a gazdag Itália lett volna a másik elsődleges célpont. Csak hát a horvátországi részen ott voltak a Zrínyiek és az ő váraik.

A Zrínyi família várai és terjedelmes birtokai állták útját tehát a török terjeszkedésének a déli részeken, a Habsburgok pedig az 1500-as évek második felében, no és a 17. században jobbára egy-egy Zrínyit neveztek ki horvát bánnak. És láttak el birtokokkal, az azokból érkező pénzt pedig a család visszaforgatta a védekezésbe. Amiből nem csak a pénzek tologatásával, hanem a szablyák forgatásával is erősen kivette a részét a család. Gondoljunk csak 1566-ra, vagy a költő Miklós dicső téli hadjáratára 1664-ben. A két esemény közötti csaknem száz esztendő, a három emberöltő pedig a Zrínyiekről, köztük a most bemutatandó hősünkről, Zrínyi (IV.) Györgyről is szólt. György még Zrin várában, az akkori birtokközpontban születhetett 1549 áprilisában, de már a Szigetvárnál hőssé váló atyja, Miklós megkezdte a családi fészek Csáktornyára való költöztetését. Amit hősi halála után a birtokok igazgatását 17 évesen átvevő legidősebb fia (öt fiú- és nyolc lánytestvére volt!) folytatott, és fejezett be.

Zrínyi György nagy telepítéseket is végzett az Adriától Vas vármegyéig terjedő birtokain. Horvátokat költöztetett a Muraközbe, és attól feljebb is, és a töröktől sanyargatott vlahokat pedig horvát területeken telepítette le. Irányítása alatt szépen jövedelmeztek a birtoktestek, s a pénzt, mint már tudhatjuk, a védekezésre, hadakozásra fordította a horvátul és magyarul beszélő főúr. Aki 17 esztendeig volt dunántúli főkapitány és emellett nyolc évig kanizsai főkapitány is. Aztán már 1571 végén, még légrádi várkapitányként vezeti első hadjáratát a török ellen, amiért a törékeny békét óvni akaró Miksa királyunk meg is feddi. Aztán összejön a nagy négyes: Batthyány Boldizsárral, Erdődy Tamással és Nádasdy Ferenccel, a fekete béggel együtt ütik a portyázó, várakat ostromló, vagy éppen építő törököt, ahol csak tudják.

1579-ben Bajcsa vára alatt Ali szigetvári béget verik tönkre, egy évvel később a Csákány várát ostromlókat hányják kardélre. 1581-ben a portyázó pozsegai bég, Iszkender érzi meg a kardjuk élét, 1587-ben Kanizsa mellett pedig a portyáról visszatérő pécsi és koppányi bégek seregeit verik tönkre. Kétezer török marad halva a csatamezőn, a bégek pedig fogságba kerültek. 1593 júniusában a Sziszek várát ostromló boszniai pasát, Hasszánt verik meg alaposan, novemberben pedig Zrínyi György is ott van a pákozdi csatában, ahol Erdődy Tamás vezetésével Szinán budai pasa húszezer emberét szórják szét, immár a 15 éves háború nyitányaként. A folytatásban pedig György vagy féltucat, Dráva menti várat foglal vissza a töröktől és ott van 1597-ben Pápa sikeres ostrománál is.

Aztán azt is tudnunk kell róla, hogy már gyermekként buzgó luteránus, aki nyomdát is alapít Csáktornya mellett. Itt nyomják ki az első horvát nyelvű könyvet, ami történetesen Werbőczy Tripartitumának a fordítása volt.

Borító: Zrínyi György korabeli ábrázolása (Wikipédia)