Egy vállalkozó laptulajdonosnő

Fejes Katalin - 2023. február 3. 6:00

A 19. század közepének női olvasótáboráról igen rossz véleménnyel volt a hazai újságírás. Nagy Ignác Az arszlánnő (1843) című cikkében egy párbeszédet idézett úrnő és cselédje között: „– Hát ez micsoda? – Új divatlap. – Francia? – Magyar. – Nem kell.” A hazai írók és szerzők lekicsinylően vették tudomásul, hogy a hon lányai és az asszonyai a könyvesboltok polcain elsősorban a külföldi divatlapokat és a Brontë nővérek romantikus regényeit keresik.

Két évtizeddel később Kánya Emília rácáfolt az élcelődő újságírókra és lapszerkesztőkre, amikor megalapította a Családi Kör folyóiratot. Az 1860 őszén kiadott hetilap alapító-főszerkesztőjeként Kánya Emília, a magyar sajtótörténet első női lapszerkesztője lett, aki sikeres vállalkozásával húsz éven keresztül látta el a „művelt magyar hölgyeket” irodalmi, közéleti, és társasági olvasmányokkal, hírekkel. Az egyre népszerűbbé váló írónő az irodalom szeretetét a szülő házból vitte magával. Emília és két lánytestvére az édesapjuk – a pesti evangélikus gimnázium igazgatója – révén került kapcsolatba a kor ismert íróival és lapszerkesztőivel, akik rendszeres vendégei voltak a házuknak.

A fiatal és művelt lány a társaságból az egyéni humorával és kivételes szellemével kiemelkedő Pákh Albertre figyelt fel. Ha táplált is gyengéd érzelmeket a férfi felé, Emília szülei arra törekedtek, hogy lányuknak jó egzisztenciát és biztos megélhetést nyújtó partnert találjanak. A választás így a jómódú és biztos háttérrel rendelkező temesvári kereskedőcsalád fiára esett. A szép remények mégsem váltak valóra, Feldinger Gottfried egyre züllöttebbé váló életmódja miatt, Kánya Emília tíz év házasság után beadta a válópert és négy gyerekével visszaköltözött a szülői otthonba.

Habár nem szorult rá, de úgy döntött, hogy saját vállalkozásba kezd és lapot alapít. Korábban már jelentek meg cikkei írói álnéven a Hölgyfutárban és a Napkeletben, de most elhatározta, hogy a nyilvánosság elé lép. A Családi Kör alapításába bevonta régi barátját, Pákh Albertet, aki támogatta és segítette tanácsaival. Az 1860 októberében indult lap hamar a női olvasók kedvence lett. Olvasóinak igyekezett a magyar irodalom színe-javát megnyerni, köztük Arany Jánost vagy Falk Miksát. Foglalkozott a női emancipáció kérdésével, beszámolt külföldi eseményekről, tárcákat, verseket közölt, de történelmi visszaemlékezések is megjelentek a lapban. Nem mellőzte a divattudósításokat sem, és kézimunkához is adott mintákat és tanácsokat.

A lap alapítását követően, egy évvel később újra férjhez ment Szegfi Mórhoz. Az egykori márciusi ifjúból lett újságíró támogatta és segítette felsége főszerkesztői munkáját. Később pedig felhasználva politikai kapcsolatait elérte, hogy megvalósuljon Emília által kezdeményezett országos leány-árvaház és a nőképző-egylet. A házaspár 1884-től, fiúknál Fiumében élt, itt írta meg Emília a visszaemlékezésit.

Borító: Kánya lapjának fejléce (abtk.hu)