Egyenes derékkal ment a vérpadra

Pálffy Lajos - 2020. szeptember 22. 9:36

Ha már aztán a neve előkerült a sorozatban, nem mehetünk el szó nélkül Rákóczi egyik legjobban teljesítő brigadérosa, Czelder Orbán mellett sem. Aki evangélikus cipszer családból állt a kurucok közé, és állítólag ezredének a többsége is hasonló paraméterekkel rendelkezett.

Egyes vélemények szerint azért is volt az a bizonyos pünkösdi összecsapás Esze és Czelder emberei között, mert az ünnepi istentisztelet után hitvita alakult ki, amit fegyverekkel folytattak a felpaprikázott kurucok. De ez csak feltételezés, az viszont biztos, hogy Czelder Orbán 1674. július 9-én született a felvidéki Szepesmerényben, 19 kilométerre Iglótól. Felmenői pedig cipszerek, azaz szászok voltak, akik már 1365-ben elnyerték itt a városi kiváltságokat. Innen ment el az iskolázott ifjú katonának, mégpedig a hadtáphoz „élelmező és fizetőmesternek”. Buda ekkoriban már ismét magyar volt, de délen még dúltak a harcok, az ország katonai megszállás alatt állt. Czelder Orbán viszont elszámolhatott valamit, mert a források szerint kényszermunkára ítélték, az 1665 és 1669 között rapid módon felépített Lipótváron végezhette az utolsó simításokat az erődítéseken. (Jellemző módon a korszak legmodernebb várából 1855-ben börtön lett, és ma is ez a funkciója.)

Czelder a büntetés letöltése után gyalogosnak állt, majd leszerelvén hazatért Merénybe a család malmát és vashámorát működtetni. Innen állt már be 1703-ban Rákóczi seregébe, aztán egy pompás gyalogezred megszervezése után ezt vezethette is, 1705-től ezredesi rangban. Kiképzett gyalogosra mindig nagy szükség volt a kurucoknál, hiszen az ütközeteket ekkoriban ez a szuronyos puskákkal felszerelt fegyvernem döntötte el. Czelder Orbán a Felvidéken vitézkedett mindig, a gyászos nyitrai Pünkösd, és a még gyászosabb trencséni csata után a Garam völgyét tartotta, majd ezredével 1709-ben Lőcsére vonult, annak védelmére. A dombra épült városnak csak vékony falai voltak, éppen ezért 1710. február 10-én követségbe ment az ostromlók vezéréhez, Löffelholtz (Fakanál) generálishoz. Aki a fehér zászló ellenére nemes egyszerűséggel lefogatta. Késmárkon ült a szatmári békéig, akkor elengedték, de nem nyughatott. 1714-ben titokban otthon felkelést szervezett, az 1200 ember zászlót is bontott, de hamar legyűrték őket.

Czeldert halálra ítélték, de valamiért csak két év múlva, 1717-ben végezték ki Kassán. Egyenes derékkal ment a vérpadra.

Borító: Ismeretlen festő csatajelenete (Wikipédia)