Elfelejtett miniszterek: a dualizmus kevésbé ismert oktatáspolitikusai

Holecz Tibor - 2022. október 28. 6:29

A dualizmus egyik legjelentősebb kultuszminiszterének tartjuk báró Eötvös Józsefet. Az ő nevéhez fűződik a népoktatási törvény, amelynek hatása természetesen nem azonnal, hanem néhány év, sőt évtized múlva mutatkozott meg, például abban, hogy az analfabéták aránya a felére esett vissza. 1871-ben meghalt Eötvös József, 1872 és 1903 közötti időszakban három kultuszminiszter irányította az oktatást, a kulturális és vallásügyeket, tehát a kultuszminiszteri tárcát. Ez a három személy: Trefort Ágoston, Csáky Albin és Wlassics Gyula voltak. Ők méltó utódai voltak Eötvösnek, sőt néhány területen még túl is szárnyalták.

1877 és 1888 között Trefort Ágoston vezette a tárcát. Minisztersége elején kezdte el működését az Országos Közoktatási Tanács, a minisztérium tanácsadó testülete. Különvált a középiskolai tanárképzés 1873-ban. Trefort minisztersége idején jelentősen nőtt a pedagógiai szaklapok száma.
A már Eötvös József idején elindult Néptanítók Lapja példányszáma 15 000 fölé nőtt, ingyen kapták meg a népiskolák. A lap megjelent német, szlovák, horvát, ruszin nyelven is. 1880-ban létrejött a Magyar Pedagógiai Szemle, amely átfogta a pedagógia egész területét. Elindultak a tantárgyi szaklapok is.
A felsőoktatás fejlesztésében is nagy érdemei voltak Trefort Ágostonnak. 1872-ben négy karral elkezdte működését a kolozsvári egyetem, önálló intézménnyé vált az Állatorvosi Egyetem is. 1883-ban törvényt hozott az országgyűlés a középiskolákról és a középiskolai tanárképzésről, két évvel később pedig elkezdődött az iskolaorvosok képzése és középiskolai alkalmazása is, az elemi iskolákban 1906-ban kezdődik a működésük. 1887-ben miniszteri rendeletben írta elő Trefort, hogy az elemi iskolát elkezdő tanulók szülei kötelesek bemutatni az igazolást, hogy a gyermek megkapta a himlő elleni védőoltást.

Trefort Ágostont 1888-as halála után Csáky Albin követte a miniszteri poszton. Jelentős lépéseket tett az iskolai testnevelés fejlesztésére. 1891-ben rendezték meg először az Országos Ifjúsági Tornaversenyt. A miniszternek nagy szerepe volt abban, hogy létrejött a Magyar Pedagógiai Társaság. 1893-ban rendezték a tanítók fizetését, Eötvös óta ez volt az első nagyobb bérkorrekció. Nagy jelentőségű az 1891. évi óvodai nevelést szabályozó törvény. Hasonlóan az elemi oktatáshoz, a kisdedóvók fenntartói az állam, hitfelekezetek, jogi és magánszemélyek lehettek. A törvény szerint a „kisdedóvás feladata a 3-6 éves gyermekeket, egyfelől a szülők távollétében érhető veszélyektől óvni, másfelől rendre, tisztaságra szoktatás, valamint ügyességüknek és értelmüknek és kedélyüknek a korhoz mért fejlesztése”.

Csáky Albin után alig fél évig a híres fizikus, egyetemi tanár, Eötvös Lóránd, Eötvös József fia volt a miniszter, majd 1895 januárjában Wlassics Gyula került a tárca élére. Elődeihez hasonlóan nagy felkészültség és elhivatottság jellemezte. Gazdag Zala megyei családból származott, Bécsben és Budapesten tanult jogot. A magyar egyetemen a híres jogászprofesszor, Szilágy Dezső tanítványa volt, aki egyetemi oktatónak is felkérte. Miniszteri kinevezésekor még csak 43 éves, de elismert szaktekintély, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kilenc évig irányította a tárcát, így volt ideje elképzeléseinek megvalósítására. 1903-ban miniszterelnökével együtt lemondott, az egyetemre tért vissza, majd 80 éves koráig(!) a Közigazgatási Bíróságot vezette. Munkásságát több kitüntetéssel is elismerték.

Wlassics Gyula megreformálta a közép és felsőoktatást, a tanárképzés javítása érdekében új tankönyveket íratott, és külföldi ösztöndíj pályázatokat is bevezetett. Az egyetemi oktatóknál bevezette az adjunktusi fokozatot. Lehetővé tette, hogy műszaki tudományokból is lehessen doktori fokozatot szerezni. Az orvosképzésben kötelezővé tette az 1 éves kórházi gyakorlatot. A művészeti intézmények és a múzeumok fejlesztése sem kerülte el a miniszter figyelmét. Új épületekkel bővült a Zeneakadémia és létrejött a szolnoki művésztelep. Bővült a Szépművészeti és Iparművészeti Múzeum. Az általa létesített Keleti Kereskedelmi Akadémia feladata a balkáni és ázsiai kapcsolatokra orientált diplomaták és külkereskedők képzése lett. Elrendelte, hogy a nyomdai termékekből a könyvtárak részére köteles példányt kell leadni. Az egyik legnagyobb horderejű rendelkezése volt, amely lehetővé tette a nők felvételét az egyetemekre. Eredetileg minden egyetemet megnyitott volna a nők előtt. A megerősítő királyi leirat azonban csak a bölcsészeti, orvosi, gyógyszerészeti karok szabaddá tételéről rendelkezett. 1895-ben a nők, mint magántanulók érettségizhettek, majd egyetemre jelentkezhettek. Így az első diplomás nők 1900-ban jöttek ki az egyetemekről. Steinberg Sarolta volt az első nő, aki diplomát szerzett Budapesten.

Wlassics Gyula alatt óriási mértékben bővült a népiskolai hálózat, 1100 új népiskola létesült és 2500 fővel nőtt a tanítók száma. Ahol az önkormányzatok nem tudták saját erőből létrehozni az iskolát, az állam besegített. 1879 óta volt kötelező a magyar nyelv oktatása a nemzetiségi területeken lévő elemi iskolákban, hiszen ezek Magyarországon működtek. A szemléltetést fontosnak tartva a minisztérium megállapodott cégekkel tantárgyi képtablók gyártásáról. Minden népiskola kapott belőlük. Az állami népiskolák egy részében az ő minisztersége alatt törölték el a tandíjat, véglegesen csak 1908-ban, de minden intézményben. A Wlassics-korszakban jelentősen bővült az iskolai könyvtári hálózat. Elrendelte azt is, hogy minden nagyobb település építsen játszóteret. A népiskolák fejlesztése nagy jelentőségű folyamat volt, de egy olyan dolog, amire senki sem gondolt, visszás helyzetet teremtett. A népiskolák nagyobb része ugyanis nemzetiségi területeken épült, így Trianon után az új állami népiskoláknak csak alig 26 %-a maradt az ország területén.

Borító: Pécsi osztályterem 1943-ban (Csorba Győző Könyvtár, Tóth Tibor Endre PDM)