Engedélyezték a fehérvári királyi osszárium vizsgálatát

Engedélyezték a fehérvári királyi osszárium vizsgálatát

- 2021. február 11. 8:15

Megadja az engedélyt Székesfehérvár városa a Romkert osszáriumában (csontház) található csontok genetikai vizsgálatára, jelentette be szerdán a város polgármestere, Cser-Palkovics András.

A városvezető közleményében úgy fogalmazott, minden városnak megvan a maga öröksége, azonban kevés város és közösség tudhat olyan történelmet és ezzel kötelezettségeket sajátjának, mint Székesfehérvár, amely a nemzet bölcsőjeként, annak történelmi fővárosaként őrzője és gondozója Magyarország páratlan és pótolhatatlan leleteinek és emlékeinek. Cser-Palkovics András jelezte, hogy tavaly megkeresést kaptak a Magyarságkutató Intézettől, melynek archeogenetikai kutatócsoportja néhány évvel ezelőtt áttörést ért el az Árpád-ház genetikai kutatásában, a dinasztia földi maradványainak pontos azonosításában. Kutatásuk most mérföldkőhöz érkezett és ennek kapcsán kértek engedélyt a székesfehérvári osszáriumban található csontok genetikai kutatására és elemzésére.

A királysírokat rejtő bazilika alaprajza (Szent István Király Múzeum CC BY-NC-ND)

Kiemelte, hogy alapos és átfogó konzultációt folytattak mind a Székesfehérvári Egyházmegye képviselőivel, mind a város régész, történész szakembereivel, valamint aprólékosan megvizsgálták az intézet kérelmét, s ezt követően arra jutottak, hogy megadják az engedélyt az osszáriumban található csontok genetikai kutatására. A polgármester hangsúlyozta, hogy két feltételt szabtak: a csontokat nem érheti maradandó károsodás, illetve a kutatás lezárása után maradéktalanul vissza kell kerülniük a csontoknak Székesfehérvárra. Hozzátette: ezeket a kritériumokat mind a minisztérium, mind a Magyarságkutató Intézet elfogadta és maradéktalanul támogatja, így aláírta a határozatot, amelynek értelmében megkezdődhet a Romkertben található földi maradványok genetikai elemzése. Cser-Palkovics András szerint a kutatások páratlan lehetőséget jelenthetnek mind a város, mind a nemzet számára. Úgy vélte, amennyiben eddig megválaszolhatatlan kérdések nyernek legalább részben megoldást, ha a történelmi tudás és a város gazdag öröksége tovább gyarapodik, akkor az túlmutat az aggályokon, új lehetőségeket nyithat meg Székesfehérvár előtt.

Fehérvári ásatások 1936-ban (Szent István Király Múzeum CC BY-NC-ND)

Bejelentette: annak érdekében, hogy minél szélesebb nyilvánosság megismerhesse a kutatások pontos, tudományos részleteit, felkérte a Prosperis Alba Kutatóközpontot, hogy szervezzen nyilvános konferenciát a város és a Magyarságkutató Intézet szakértőinek bevonásával. A polgármester reményét fejezte ki, hogy a kutatások végeztével a város földjében nyugvó nemzeti nagyjaink földi maradványait méltóképp, az őket és a várost megillető keretek között helyezhetik majd örök nyugalomra, az erre méltóan kialakított Nemzeti Emlékhelyen, ahogyan az az ő akaratuk is volt egykor.

(mti)

Borító: 1938-as országgyűlés a királysírok felett (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)